|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.Világkiállítások története 1851-től napjainkig
Könyvajánló
Valódi különlegességet ajánl olvasói figyelmébe a www.vilagkiallitas.hu.
A HOLNAP KIADÓ gondozásban "Világkiállító magyarok" címmel megjelent monográfia Gál Vilmos történész szakmuzeológus és felesége, Striczki Teréz szakfordító munkája.
A szép kivitelű, gazdagon illusztrált könyv időutazásra csábít: az 1851-ben Londonban megrendezett expótól egészen a 2000-ben Hannoverben tartott világkiállításig repíti az olvasót.
A tudományos alapossággal megírt, pontos tényekre és adatokra támaszkodó mű stílusa mégis könnyed és szellemes. A sorokon valósággal szalad a tekintet, miközben megelevenednek a régi, és nem is annyira régi világkiállítások pavilonjai, bemutatótermei.
A leírások mellett a szerző arra is kitér, milyen maradandó értéket adtak a világnak az expókon bemutatottak, de nem marad el a tanulságok értékelése sem, amiből bátran meríthetnek mindazok, akik grandiózus álmokat dédelgetnek majdani világkiállítások rendezéséről, mint ahogy azok is, akik nem kevésbé ambíciózusan a résztvevők közé csatlakoznának.
A www.vilagkiallitas.hu a Világkiállító magyarok 27 fejezetéből válogat hetente egy-egy részletet. A könyv hasznos segítője lehet iskolai előadásra készülő diákoknak, kellemes esti olvasmányra vágyóknak, a technika vívmányai vagy a történelmi különlegességek iránt rajongóknak egyaránt. Szerkesztőségünk minden igényes olvasnivalóra vágyónak ajánlja a monográfiát.
Tisztelt Olvasó!
A könyv, melyet kezében tart, huszonkét világkiállítás magyar sikereit próbálja minél szemléletesebben bemutatni Önnek. A világkiállítások több mint 150 éves történetében természetesen az itt tanulmányozható tárlatoknál jóval több hasonló eseményről tudunk. 1928-ban megalakult a Bureau International
des Expositions (BIE, magyar nevén a Világkiállítások Nemzetközi Irodája). 1931-ben bocsátotta ki ezt a szabályozást, amely ugyan a korábbi kiállításokra
nem vonatkozik, de a kötethez kapcsolódó kutatásunk megkezdésekor ennek kritériumait (a legmagasabb kategóriák: az egyetemes kiállítások, a nemzetközi és szakkiállítások) kivetítettük a régebbi bemutatókra is, hogy rendet tudjunk tenni a kissé kaotikus gyakorlat alapján szervezett rengeteg tárlat között. Az osztályozásban meg-próbáltuk figyelembe venni a magyarok egyeseseményeken való szerepvállalását is, így a kapcsolódó szakirodalom meghatározásait is tekin-tetbe véve (kiállítások ideje, a résztvevő országok és kiállítók száma, az egy országban vagy városban tartott kiállítások között eltelt idő stb.) a könyvben végül huszonhat világkiállítást mutatunk be.
Munkánk a világeseményeket egy-egy - jobbára azonos felépítésű -fejezetben tárgyalja: először a világkiállítás helyszínével, összefoglaló adataival,
érdekességeivel foglalkozik, majd áttér a magyar részvétel általános ismertetésére. A fejezetek végén az általunk fontosabbnak, illetve érdekesebbnek
vélt események, szereplők bemutatása következik.
Részletek a könyvből
Első rész: 1851 London
Második rész: 1855 Párizs
Harmadik rész: 1862 London
Negyedik rész: 1867 Párizs
Ötödik rész: 1873 Bécs
Hatodik rész: 1876 Philadelphia
Hetedik rész: 1878 Párizs
Nyolcadik rész: 1889 Párizs
Kilencedik rész: 1893 Chicago
Tizedik rész: 1900 Párizs
Tizenegyedik rész: 1904 Saint Louis
Tizenkettedik rész: 1906 Milánó
Tizenharmadik rész: 1911 Torinó
Tizennegyedik rész: 1929 Barcelona
Amint a Tisztelt Olvasó a könyv végére ér, valószínűleg észreveszi, hogy a magyar világkiállítási sikerek bemutatása egyben az elmúlt százötven év hazai kulturális fejlődésének tükreként is tekinthető, mely a képző- és iparművészet alkotásai mellett a tudomány és technika, az ipar, a mezőgazdaság, valamint az építészet legjelesebb termékeit tárja elénk - nem a szokványos nézőpontból.
Striczki Teréz, Gál Vilmos
A könyv a Holnap Kiadónál vásárolható meg.