"FORRÓDRÓT": [+36] 30-3985320 | info@vilagkiallitas.hu

Shanghai idő:

Pavilonok // Pavilions



Click for Shanghai Hongqiao, Shanghai Forecast

Média támogatónk



TÁMOGATÓINK

Cégbemutató



Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!

. Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.






1855 Párizs



Részletek a Világkiállító magyarok című könyvből.

A Champs-Élysées, a Concorde tér, a Tuileriák kertje és a Szajna által határolt kiállítási terület központi elhelyezése kiváló ötlet volt. Az Iparpalota magja üveg- és vasszerkezetes megoldással épült, ám ezt az épületet nem ideiglenesnek tervezték, így a külső részeket hagyományos fallal látták el. A belső szerkezetet Alexis Barrault tervezte, míg a mészkő határolófalak, sarokpavilonok s bejáratok terveit Viel, Bridel és York építészek készítették. A palota külsőleg ugyan nem nyerte el a kor ítészeinek tetszését, ám azt mindenki elismerte, hogy a belső tér megvilágítása - mely a világítóudvarok bravúros elhelyezésén és kialakításán nyugodott - esztétikus, súlytalan térérzetet nyújtott, s igen nagy hatással volt a belépőkre. Az épület a sarokpavilonokkal együtt 31 666 nm-t tett ki, hossza 254,4 m, szélessége 110,4 m, átlagmagassága 35 m volt...

Magyarország újra Ausztria egyik tartományaként - a Bach-korszak közepének hűvös politikai atmoszférájában, de egyre reményteljesebben felélénkülő gazdasági légkörben - az első londoni tárlathoz képest jóval nagyobb kiállítói létszámmal képviseltette magát.

A "Vasárnapi Ujság" már az év elején hosszabb tudósítást közölt az újabb világraszóló bemutató előkészületeiről, várható időtartamáról, a jelentkezés lehetőségeiről, s részletesen ismertették a különféle osztályok, alosztályok és csoportok rendszerezését.

143 kiállító képviselte Magyarországot Párizsban, s figyelemre méltó, hogy közülük kilencvenen részesültek az ötféle kitüntetés valamelyikében: 40 érem mellett 50 dicsérő oklevelet vehettek át. A sikerek ellenére a korabeli magyar sajtót meglepő módon mintha mégis kevésbé érdekelte volna a párizsi tárlat, mint az első, londoni kiállítás. A néhány esetlegesen érkező tudósítás csak röviden tért ki a magyarok eredményeire. Negatívumként kiemelték, hogy kiállítási anyagunk szegényes, hiányos, s nem egységesen, hanem Ausztria termeiben elszórtan lelhető fel, így a külföldi látogatók nem tudnak különbséget tenni az osztrák, cseh vagy magyar áruk között.

Jedlik papírcellás elemei

Jedlik Ányos 1830 körül az elektrodinamikus forgómozgás lehetőségeit vizsgálta, s különféle forgonyokat készített. A motorjaihoz szükséges elektromos energiát a már ismert galvánelemek segítségével állította elő, és jó eredményeket ért el a kétfolyadékos Bunsen-elem továbbfejlesztett változatával. A két folyadékot elválasztó agyaghengert impregnált papírcellával váltotta fel, így sikerült a belső ellenállást csökkenteni, illetve növelni az elem teljesítményét. Elemeit (Csapó és Hamar tanárokkal közös név alatt) elküldte a párizsi világkiállításra is - ám azok a gondatlan csomagolás és szállítás miatt megsérültek, így használat közben nem lehetett őket bemutatni -, s csupán a szerkezetüket figyelhették meg a zsűri tagjai és a látogatók. Mindezek ellenére a találmány kivívta az ítészek elismerését: bronzéremmel jutalmazták.



A Világkiállító magyarok című könyv a Holnap Kiadónál vásárolható meg.