"FORRÓDRÓT": [+36] 30-3985320 | info@vilagkiallitas.hu

Shanghai idő:

Pavilonok // Pavilions



Click for Shanghai Hongqiao, Shanghai Forecast

Média támogatónk



TÁMOGATÓINK

Cégbemutató



Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!

. Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.






Expo'96 Budapest

Bookmark and Share

Legfrisebb hírek a Expo '96 területéről

(Figyelő) Magánbefektetők marakodnak a budapesti Infoparkon. A rejtélyes off-shore szereplőkkel tarkított, bonyolult jogvita hátterében nem pusztán üzleti érdekellentétek, hanem egyre nyilvánvalóbban büntetőjogi kategóriákba tartozó lépések állnak. Lesznek-e felelősök?

Leisztinger Tamás remek sakkozó. Az üzleti életben is több lépéssel előre gondolkodik. Bár neve a budai Infopark történetében közvetlenül soha nem bukkant fel, az ügyek összességében az ő érdekeinek megfelelően alakultak, az érintettek részletes elbeszéléséből sokszor azonosítható a milliárdos aktív szerepvállalása. Ezúttal ráadásul vélhetően nem is csak egy táblán játszott, hanem szimultán aratta sikereit.

AZ ÖTLET. Egykor világkiállítást tervezett Magyarország a Lágymányosi híd budai oldalánál. Miután az expo meghiúsult, az állam kezdeni akart valamit a remek fekvésű területtel. Megálmodta az Infoparkot, és ehhez 1996-ban megalapította a tisztán állami tulajdonú Informatikai és Technológiai Innovációs Park (ITIP) Rt.-t.

Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer
vagy mégsem egy Expo '96 Budapest

(A főszerkesztő jegyzete)

Ez a mese éppen úgy kezdődik, ahogy a mesék általában. Ám a folytatása már egészen más.
Az "Egyszer volt, hol nem volt..." kezdetű bevezetőre a legtöbb ember azonnal transzba kerül, és oly mértékben megnyitja tudatát, ahogy objektívebb kommunikációs formák hatására sohasem képes.
Kihasználom, hogy a pupillák már elég nagyok és elmesélek egy történetet, mely a múltban játszódik, de nyomát a mai napig megtaláljuk. A mesélő tudja, hogy ez nem véletlen, mivel ismeri a varázsszót, ez pedig az Expo'96 Budapest mottója: "Utak a jövőbe"
Abban az esetben, ha ez a mottó nem működik, akkor a kabát ujjában van másik: "Kommunikáció egy jobb világért" - Te akarsz beszélni róla?
Tehát magunk elé mormoljuk a varázsszót, majd rálépünk a múltban épített szupernullás körgyűrűre és végigjárjuk az Expo'96 Budapest meg nem valósulásának tanulságos történetét.
Ebben a mesében rengeteg szereplővel találkozhatunk, pl. politikusokkal, szakmailag jóval, rosszal, humorossal, széltolóval és a fele országát odaadó szegény emberrel, de belőlük sokkal.
Ekkortájt kezdődött, hogy temérdek népek tolták-vonták az ország szekerét, amin a húsos fazék lötyögött, bár voltak, akik nem fértek hozzá (a szekérrúdhoz, nem a fazékhoz) és voltak, akik inkább visszahúzták.

"Tükröm-tükröm mond meg nékem, hová jutott ez a szekér e vidéken?"

Szól a tükröm: "Még mindig szekér, ami döcögősen halad, csak te már a 21. században vagy."
Lehet, hogy a tükröm görbe és országunk gazdasága mégis pörge?!

Hmm, nézzen mindenki jól a tükörbe, mit tehetne, ha a tükre nem görbe.
A mesének itt a vége, aki nem hiszi, járjon utána.

Ez a makett Turányi Gábor magyar pavilon tervét illusztrálta
(Kép forrása: budapestjovoje.freeblog.hu)
Az évek során használt Expo'96 Budapest mottók:

"Hidak a jövőbe"
"Kultúrák találkozása"
"Utak a jövőbe"
"Kommunikáció egy jobb világért"




Előjáték

Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Szivárványív a jövőbe érdekcsoport-, helyszín,- és kormánybiztos- váltások a Budapesti Expo- történetében Szivárványív a jövőbe
Fleischer Tamás

Külpolitika - Helyszín nincs, - Tárcaközi bizottság van: elnöke MARJAI JÓZSEF 1987/88.
1987-ben Grósz Károly pártfőtitkár és a nagypolitika a világkiállításban találja meg az egyik újabb lehetőséget, hogy a rendszer szalonképességét Nyugat felé bizonyítsa. Az eseményeknek a már előkészített részéhez tartozik Vranitzky osztrák kancellár budapesti látogatásakor a közös osztrák-magyar rendezés bejelentése. De a továbbiakban a világkiállítás ügye hosszú időre elhagyja a szűkebben vett szakmai talajt, és független életet kezd élni. Ezt jelzi Grósz Károly pártfőtitkár-miniszterelnök későbbi amerikai útján tett ígérete is, ahol az expo kapcsán egy magyarországi Disneyland kialakításáról tárgyal.

1987 november 11.-én megalakul a Minisztertanácsnak a világkiállítás megrendezésével foglalkozó tárcaközi bizottsága, elnöke Marjai József kereskedelmi miniszter. Az előzetes tanulmány elkészítésére minden hazai vizsgálatot megelőzve a Bechtel céget kérik fel, amelyik 1988 tavaszán a rendezés támogatása mellett foglal állást. 1988 áprilisában készül el a Buváti is az előzetes helyszín keresésével. Az egyik kiindulópont: hol áll rendelkezésre mintegy 80 hektáros sík terület? Az első rostán 19 számításbavett területből kiejtenek tizenkettőt. Ezek között van a Csepelsziget északi része, vagy a Duna partjára és pontonokra való telepítés, és Lágymányos, ahová korábban akarta a főváros telepíteni a vásárt. A fennmaradó térségek sokszempontú minősítése alapján három helyszín maradt esélyes. A logikusnak látszó Kőbánya ellenében legkeményebben éppen az innen mindenáron elkerülni szándékozó Hungexpo érvelt. A Főváros vezetése emellett inkább Aquincumot támogatta, végül azonban a három vitatott változatot a Főváros rangsor nélkül ajánlotta a tárcaközi bizottság figyelmébe. A bizottság ekkor Gazdagrét-Örsöddomb mellett foglalt állást.

Vágy

1991-es év parlamenti vitái:

103. ülésnap (1991.05.27)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
PETRENKÓ JÁNOS (MSZP):
Felvetődött, hogy a költségvetést nem lehet tovább terhelni. Hadd kérdezzem meg, hogy miből lesz költségvetés, ha nem termelünk. (Derültség. Taps a jobb oldalról.) Hallgattam a FIDESZ Klára asszonyát a múltkor a televízióban (Derültség.) és a következőt fogalmaztam meg, uramisten, ha nekem ilyen gazdasági vezetőm lenne, hova süllyedtem volna. (Derültség.) Nem akarok személyeskedni (A FIDESZ padsoraiból közbeszólás: Á, dehogy.) Országjárásom során találkoztam olyan emberekkel, akik gazdasággal foglalkoznak, életközelbe hívnak meg, tanácsokat kérnek, adok is, ha tudok, és általában szoktam tudni.

Nagyon el vagyok keseredve (az SZDSZ padsoraiból közbeszólás: Mi is.), hogy politikai csatározásokat hoztak létre gazdasági téren, és én azt hiszem, hogy az 1995-ös választási programot el kell szakítani a világkiállítástól, nekem ez a véleményem. (Taps a jobb oldalról.) Nagyon jó lenne, ha felkészültebben vennének részt a gazdaságban, és a gazdaságot elindítanánk. Igaz, hogy egy autólopkodási programról nehéz átváltani egy világkiállítási programra, mert az nem ugyanaz a szint. (Zaj.) Én úgy fogalmazok, hogy nem megcsinálni valamit nagyon könnyű, de egy parkolóházat építeni az elvitt autók helyett, azt sokkal nehezebb megoldani, egy kis gondolkodás kell, egy kis kreativitás+ (taps a jobb oldalról, derültség) és én azt hiszem, hogy ez az ország nem a büntető zászlóaljból kell, hogy álljon, nem büntetni kell ebben az országban, hanem építeni, és nagyon jó lenne, ha nem fiatal öregekkel találkoznánk ebben a Parlamentben, mert nem azért választotta meg ez a nép, hanem öreg fiatalokkal, mert abból van bőven.

Én azt szeretném, ha a lüktető dinamizmus jelképe lenne ez a Parlament, mert akkor minek jöttünk ide. (Dr. Orbán Viktor közbeszólása: Ezt kérdezzük mi is.) Mi azért vagyunk itt, hogy az ország felemelkedését próbáljuk biztosítani. Azt hiszem, úgy gondoljuk, így képzeljük el, ezekkel a módszerekkel nem lehet az országot a válságból kihozni. Javaslom önöknek, újra kell gombolni a kabátot, mert legfeljebb én veszek rá gombokat, hogy sikerüljön. Javaslom, olyan cégeket nézzenek meg, ahol több tízezer ember az utcára fog kerülni, ha nem lesz munkája - a világkiállítás egy cél legyen. Olyan cél, ami irányt ad, hogy a magyar gazdaság elmozduljon. Ha nem tud elmozdulni, tragédiák lesznek az országban, és az egyik felelősök önök lesznek, hogy nem tud a gazdaság elmozdulni. Cél nélkül nem lehet élni, cél nélkül egyet lehet csinálni: meghalni. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)

105. ülésnap (1991.05.29)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKgP):
Köszönöm a szót, Elnök úr. Tisztelt Ház! Miközben Király Zoltán képviselőtársam komor proféciáit hallgattam, egyben elgondolkodtam azon is, mi az, ami az eddig elhangzott expo-vitából közös nevezore tud minket hozni. Azt hiszem, nem tévedek, ha azt mondom, valamenynyien egyetértünk abban, hogy országunknak valamiféle kiutat kell találnia abból a gazdasági helyzetbol, amelyikben hazánk benne van. Másrészt, egyetértünk abban is, hogy amikor a kiutat keressük, tulajdonképpen tekintetbe kell vennünk a környezo országok helyzetét is, hiszen - ha kimondjuk, ha nem - versenyhelyzet van köztünk és a többi - a volt, úgynevezett - szocialista állam között. Nekünk kétfajta vonatkozásban is kitörési lehetoséget kell találnunk, egy nyerési esélyt. És ebben a helyzetben hangzott el Király Zoltán képviselotársunk kritikája, hogy a Kormány tulajdonképpen lassú, rossz politikát folytat. De végül is ez a Kormány terjesztette elénk azt a világkiállítással kapcsolatos, igen merész határozati javaslattervezetet, miszerint még abban az esetben is meg kell rendeznünk a világkiállítást, ha az osztrákok véglegesen elállnak attól...

Arra kérem az igen tisztelt képviselőtársaimat, hogy ebben a nehéz helyzetben a számomra rendkívül szimpatikusan az ország kitörési lehetőségét felvállaló Kormány mellé álljunk pártállásra való tekintet nélkül, mint ahogyan a millennium elott is egy politikai kiegyezés elozte meg a gazdasági döntést, és próbáljuk az országunkat egy ilyen összefogással egy olyan lehetoség elé állítani, mint a millennium elott volt. Engedjék meg nekem, hogy a rövid felszólalást azzal fejezzem be, hogy vállaljuk mi is olyan bátran ezt a kockázatot, mint ahogyan a Kormány vállalta. Ismétlem: minél hamarabb vállaljuk azt, annál nagyobb lesz a sanszunk arra, hogy az eredményes lesz. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)


147. ülésnap (1991.11.18)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ):
Az 1996. évben megrendezendő ún. világkiállításról szóló törvényjavaslatot kizárólag jogi, szakmai, kodifikációs szempontból vizsgáljuk. Az indítványt kizárólag mint jogi normaszöveg-tervezetet elemezzük, függetlenül annak gazdasági, politikai és más szakmai tartalmától. Véleményünk azonban még az említett szempontokat figyelmen kívül hagyva is lesújtó. A törvénytervezet egyszerűen minősíthetetlen. A 15 szakaszból álló tervezetnek csupán egyetlen paragrafusa az, amelyik jogilag megállja a helyét. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A kicsit is érzékenyebb lelkű jogászok éltek már át nehéz pillanatokat az Antall-kormány különbözo törvénytervezeteinek olvasása közben, de az még így is példa nélküli, hogy egy törvényjavaslatnak már a címe is valótlan legyen.

A törvényjavaslat címe világkiállításról beszél, elso szakasza az 1982. november 22-én Párizsban aláírt és a 21/1982. minisztertanácsi rendelettel kihirdetett, a nemzetközi kiállításokra vonatkozó egyezményre hivatkozva pedig nemzetközi szakkiállításról, továbbiakban világkiállításról szól. Azt már csak halkan jegyzem meg, hogy a Programiroda által elkészített tanulmány szakvilágkiállításról tesz említést. Lenyűgözően bájos a törvényjavaslat szóhasználatát magyarázó, az l. §-hoz szóló részletes indoklás, ami így fogalmaz: "Az egyezmény alapján ez a kiállítás szakkiállításnak minősül, de ez nem zárja ki azt, hogy a törvény Expo 96 Budapest megnevezésű szakkiállítást a további §-okon világkiállításnak nevezze."

Szóval akkor miről is van itt szó? Az idézett egyezmény 3. cikkely (1) bekezdés szerint függetlenül attól az elnevezéstől, amelyet valamely kiállításnak annak szervezői adhatnak, az egyezmény világ- és szakkiállításokat különböztet meg. Tehát nem arról van szó, hogy a szakkiállítás a világkiállítás alesete vagy fajtája, hanem a nemzetközi kiállításoknak két, egymástól gyökeresen különböző típusa van: a világkiállítás és a szakkiállítás.

Világkiállítás nem szakkiállítás és a szakkiállítás nem világkiállítás. A törvényjavaslat indoklásának természetesen igaza van, a továbbiakban valóban hívhatjuk az 1996-ban, Budapestre tervezett B- kategóriás nemzetközi szakkiállítást világkiállításnak, mint ahogy ugyanezt megtehetjük a továbbiakban a tavaszi és az őszi BNV-vel, a szegedi és a pécsi ipari vásárral, nem beszélve a Pharmatrade Vállalat termékbemutatóiról. (Szórványos taps.)


148. ülésnap (1991.11.19)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Örömhír hozója vagyok ezek szerint, mert lezárul vélem ez a hosszú, küzdelmes általános vita. Kérem, én szeretném támogatni az expót... (Közbeszólások a jobb oldalról: nem vesszük észre!) ... szeretném, de mindezt jó lelkiismerettel szeretném megtenni, és szeretném természetesen azt is, hogyha ez a problémaözönnel egyébként bőven nyakon öntött ország nem lenne megosztott és olyan reménytelenül egymásnak feszülő ebben kérdésben is. Szeretnék egyértelműen expo-párti lenni még akkor is, hogyha a világkiállítás esetén a költségvetés szükségszerűen megnyíló csatornái az én választókörzetemnek, régiómnak a vidék egészéhez hasonlóan semmi juttatást, egy fillért nem hoznának. Én egyszerűen örülnék, ha támogathatnám az expót - de nem tehetem. (Közbeszólások a jobb oldalról: Szeeegény...) Ezt feltételeztem. Nem tehetem, mert minden törekvésem, kíváncsiságom és érdeklődésem ellenére sem tisztázott még a mai napig sem a finanszírozási háttér vagy a törvények hiánya okozta zavaros jogi helyzet - hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezekről sok kérdés, kétely és aggály fogalmazódott már meg, és maradt megválaszolatlanul a tisztelt Ház előtt.


Az alábbi törvény teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
1991. évi LXXV. törvény az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról

Abból a célból, hogy
- a Magyar Köztársaság "Utak a jövőbe" címmel békés kommunikáció, feltámadó környezet és a kultúrák találkozása altémákban meghatározott célkitűzéseket megvalósítsa,
- a modern világ egységét, a történelmi folyamatosság gondolatát, a természet és az ember harmonikus, környezetbarát kapcsolatát bemutassa,
- az európai gondolat és a közösség történelmi, kulturális és gazdasági vonatkozásait kiemelje,
- a magyar állam gazdasági, kulturális és idegenforgalmi fejlődésének új lendületet adjon,
- a honfoglalás és az európai jelenlét 1100. évfordulójához méltó megemlékezést kifejező nemzeti programot nyújtson,
az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § A nemzetközi kiállításokra vonatkozó, az 1928. november 22-én Párizsban aláírt és a 21/1982. (V. 24.) MT rendelettel kihirdetett egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve 1996-ban "Expo ,96 Budapest" megnevezéssel nemzetközi szakkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) kerül megrendezésre.


1991. május 29. szerda, a tavaszi ülésszak 31. napja >> A teljes felszólalás itt!
ANTALL JÓZSEF, DR. miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem volt szándékomban most felszólalni, és nem kell megijedni, nem is fogok hosszabban szólni. A világkiállítás mellett elmondták az érveket, ellenérveket. Rózsaszín képet senki nem festett, az óriási erőfeszítést, óriási cselekvési összefogást igényel, hogy meg tudjuk teremteni, ha sor kerül a világkiállítás megrendezésér
Én nem többet kérek, csak azt, hogy ezt fontolják meg, amikor a részletes vita elkezdődik, és ezt a kérdést meg kell olyan szintig oldani, hogy a Kormány állást tudjon foglalni, és felelősséggel képviselhesse az országot. Utána nem lesz miről vitatkozni.
Köszönöm.

Akarat

1992-es év parlamenti vitái:

253. ülésnap (1992.12.07)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
CSÉPE BÉLA (KDNP):
Azt hiszem, hogy ezen már egyszer túljutottunk, és mindenfajta aggodalom és kritika természetesen értheto, de az nem, hogyha bárki, bármilyen csoport olyan álláspontra helyezkedik, hogy megkérdojelezi magának a világkiállításnak az ügyét. Erre nyilván megvan a törvényes mód és lehetoség, de azt hiszem, hogy ennek a törvényjavaslatnak a vitájánál nem errol van szó. Miután ebben az általános vitában azért tulajdonképpen ilyen általánosságokban is fölmerül a világkiállítás ügye, én is emiatt vagyok kénytelen ismételten leszögezni álláspontunkat, mely szerint mi ezt a világkiállítást továbbra is olyan ügynek tekintjük, amelyben alapvetoen, túlnyomórészt vállalkozók bevonásával - természetesen költségvetési támogatással is - jöjjön létre egy olyan rendezvény, amely ezt az országot abban az évben a világ érdeklodésének homlokterébe helyezi.
Természetesen ne haladjuk meg lehetoségeinket és kereteinket. Mindezeket figyelembe véve úgy vélem, hogy egyszer már túljutottunk azon, hogy legyen világkiállítás. Továbbra is úgy véljük, hogy ennek jótékony hatást kell gyakorolnia a gazdaságra, a munkanélküliségre, ennek az egész országnak az infrastruktúrájára. Ezek a legfontosabb jelentoségei a világkiállításnak, és azt is mindig hangsúlyoztuk, hogy nemcsak Budapesté a világkiállítás - amely kétségtelenül helyileg itt van, itt lesz -, hanem az egész Magyarországé, tehát a vidéki Magyarországé is.


256. ülésnap (1992.12.14)
Az alábbi vita teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
PÁL LÁSZLÓ (MSZP):
Ennek a konstrukciónak a legfőbb problémája az, hogy a főbiztos asszony alapvetően a világkiállítás kijelölt területével kapcsolatban rendelkezik felelősséggel és jogokkal. Az o hatáskörébe tartozik elsősorban a 36 kijelölt hektár beépítése és az azt közvetlenül körülvevő 80 hektáros területen folyó, kapcsolódó fejlesztések intézése. De nem tartozik a hatáskörébe mindaz, ami a fővárosban fog történni, vagy kellene, hogy történjen, és nem tartozik a hatáskörébe semmi, ami az ország egészében, az infrastruktúra fejlesztésében végbe kell, hogy menjen. Az alap nem azt szolgálja az itt leírtak szerint sem, hogy a 36 hektáron belül menjen végbe a fejlesztés. Az alapnak ennél sokkal szélesebb a rendeltetése.
Ennek megfelelően egy inkompatibilitás van a főbiztos és a világkiállítás előkészítésének a teendői között. Ennek az inkompatibilitásnak a megszüntetésére más képviselőtársaimmal együttesen tettünk olyan javaslatot, hogy kerüljön az alap kezelése miniszteri hatáskörbe, bár hozzáteszem, a gazdasági bizottság ülésén el is mondtam, hogy ez sem látszik optimálisnak. A legjobb változat feltételezhetően az lenne, ha egy triumvirátusra bíznánk a pénzek kezelését, amelyben helyet kap a főbiztos, helyet kap a fővárosi önkormányzat elnöke, mármint a főpolgármester, és helyet kap az illetékes tárca. Hármuk közös kezelésében elképzelhető az, hogy a 36 hektáron belül, a főváros szintjén és az országban szükséges fejlesztések egyaránt megfelelő súllyal jelentkezzenek az alap felhasználása során. Szeretném további megjegyzéseimet is ismertetni, ezek egy részét az egyik bizottságban támogatták, a másikban nem.
Érdekes módon a világkiállítási főbiztos asszony is az egyik bizottságban támogatta, a másikban nem. Jó lenne tudni, hogy melyik a hivatalosabb véleménye.


Az alábbi törvény teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
1992. évi LXXXII. Törvény a Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alapról

Az Országgyűlés az 1991. évi LXXV. törvényben meghatározott EXPO '96 Budapest Világkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) megrendezése feltételeinek megteremtése céljából a következő törvényt alkotja.
1. § (1) A Világkiállítás előkészítése és megvalósítása érdekében és a Világkiállítás területéhez közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések részbeni finanszírozására, elkülönített állami pénzalapként Világkiállítási és a hozzákapcsolódó Fejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) létesül.
(2) Az Alap feladata a Világkiállítás megvalósításához és az azt követő felsőoktatási és egyéb célú utóhasznosításhoz fűződő gazdasági érdekek érvényesítése érdekében a rendelkezésére álló források hatékony felhasználásának biztosítása.
(3) Az Alappal a Világkiállítás főbiztosa (a továbbiakban: főbiztos) rendelkezik.
(4) Az Alapot a Világkiállítási Programiroda kezeli.
(5) Az Alap pénzműveleteit a Kormány által - az Alappal rendelkező javaslata alapján - kijelölt pénzintézet végzi.


Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Expo '96 területének vizuális-esztétikai értékelése

Az EXPO '96 térségére készített tanulmányt vizsgálati, értékelési és javaslati részekre osztottan állítottuk össze. Az első és a második fejezetben a világkiállítási céltól elvonatkoztattunk, a harmadikban a "világkiállításra" tettünk tájképi, valamint vizuális-esztétikai szempon-tok szerint tájrendezési, tájökológiai, környezetóvó javaslatokat.

Látvány
A tájkép a nézőpont megválasztása és a markánsan megjelenő építmények láthatósága szerint változik. A térélmény, azaz a látott tér nagysága és formája szorosan öszszefügg a magasságkülönbséggel. Potenciális térélményt sík területen csak a Duna-parttól és a hidaktól lehet kapni, ugyanis a vízfelület beépítetlen, a szintkülönbség pedig - a vízállástól függően - többméteres. A dunai látványt a partnál legfeljebb a kikötő hajók korlátozhatják, azt fa vagy épület nem takarhatja. A látványt a kiemelkedő, elsősorban a pontszerű művi elemek döntően befolyásolják. A láthatóság szerint megkülönböztettem 8-15, 15-30, 30 méternél magasabb építményeket.

Elutasítás

Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
1994. évi LXX. Törvény az "EXPO '96 Budapest" nemzetközi szakkiállítás megrendezésének lemondásáról

Az Országgyűlés, az 1996. évre tervezett világkiállítás iránti nemzetközi és hazai érdeklődést megköszönve - arra való tekintettel, hogy az ország súlyos gazdasági helyzetében nem vállalható a Magyar Köztársaság államháztartását aránytalanul megterhelő rendezvény megtartása - a közkiadások csökkentése céljából, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) Az "EXPO '96 Budapest" elnevezésű nemzetközi szakkiállítás (a továbbiakban: Világkiállítás) megrendezésére nem kerül sor.
(2) Az 1996. évben megrendezendő Világkiállításról szóló 1991. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Világkiállítási törvény) a Világkiállítás céljára kijelölt területen megvalósuló beruházásokat a felsőoktatás feltételeinek javítása és a főváros fejlesztése érdekében kell hasznosítani.
(3) A Világkiállítás tervezett kapcsolódó rendezvényeire való felkészülést úgy kell folytatni, hogy azok országos rendezvénysorozatban a turizmus és a települések fejlesztésének érdekét, az ország arculatának kedvező alakítását szolgálják.
(4) A (2) bekezdésben megjelölt terület működéséhez szükséges és a főváros egyidejű fejlesztését is szolgáló beruházások befejezéséhez az állami hozzájárulás pénzügyi fedezetét, valamint a (3) bekezdésben említett rendezvényekhez a költségvetési hozzájárulást az éves központi költségvetési törvényekben kell meghatározni.


Az alábbi cikk teljes terjedelmében itt >> Kattintson ide!
A Levegő Munkacsoport nyilatkozata a Világkiállításról
1994 július 12.

A Világkiállításról szóló törvény vállalkozói Expót hagyott jóvá. Ez azonban nem valósul meg - amint azt számos szakértő időben jelezte. Ily módon az Expót az állami költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Az Expo megvalósításában érdekelt szűk csoport a Kormánynál további kedvezményeket is kijárt: áfa-mentességet és játékadó-menetességet. Az így kiesett költségvetési bevételt is az adófizetők pénzéből kell pótolni.

Egy nemrég elkészült tanulmány szerint az Expo körülbelül 200 ezer ember egészségére közvetlenül, további 500 ezer lakoséra pedig közvetetten lehet ártalmas. Az előbbi csoportot 20, az utóbbit 10 százalékos többlet-egészségkárosodás érheti. Ennek nyomán 225 millió forint egészségügyi többletkiadásra számíthatunk. Az emberek egészségének veszélyeztetése - azon túlmenően, hogy erkölcsileg teljesen elfogadhatatlan -, a magyar alkotmányba ütközik és bűncselekménynek is számít.


Az alábbi határozat teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Az Országgyűlés .../1994. OGY határozata a Miniszterelnök és Kormány felelősségének megállapításáról
1994 szeptember 26.

3) Az Országgyűlés megállapítja, hogy Horn Gyula miniszterelnök úr és a Kormány megsértette a Magyar Köztársaság Alkotmányának ezen országgyűlési határozati indokolási részében részletesen is idézett rendelkezéseit.
Az alkotmánysérto magatartással, valamint a Világkiállítás megrendezésére vonatkozó országgyulési határozat és törvény rendelkezéseivel való szembehelyezkedéssel jelentos érdeksérelmet okoztak Magyaországnak.
4) Az Országgyűlés végül megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és Kormánya a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjével való tudatos szembehelyezkedése következtében megingatták a Magyar Köztársaság állampolgárai egy részének az alkotmányos rendbe vetett hitét.

Gyorsan őrlő malmok és a felbukkanó kísértetek

Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Tízéves tüsketorzó Lágymányoson
Öt éve félkész a lágymányosi 'tüske'-csarnok
Csepregi J. Botond
2004. április 24.

A tízhektárosra tervezett sporttelepet még az 1996-os, lemondott expóra álmodták ide. A meg nem valósult világkiállítás központi magja lett volna a mai ELTE-BME campus, amihez jelenleg is tapadnak sportlétesítmények. Az expo alatt kiállítási területként használták volna az épületeket, majd később az egész területet átvevő egyetemek vehették volna birtokba azokat. A csarnokra és a harminchárom méteres, illetve kismedencét is magában foglaló uszodára 1993-ban írtak ki tervpályázatot, amelyen Lázár Antal és munkatársainak munkája nyert.

Négy évig építkeztek
Az első kapavágások a kivitelezést bonyolító Expo'96 Kft. (a mai '96 Kft.) irányításával 1994-ben történtek, de már a kezdettől nehézségek kísérték a beruházást. A világkiállítást még abban az évben, ősszel lemondta Magyarország, ezért úgy határoztak, hogy az eredetileg utóhasznosításnak szánt felsőoktatási funkciót valósítják meg. Az uszoda építése 1995-ben állt le, ezt egy gödör jelzi, a terület keleti - az egyetemekhez közelebbi - részére tervezett kulturális központhoz hozzá sem kezdtek. A szabadtéri pályák elkészültek, a BEAC-sporttelep részeként ezeket jelenleg is használják az egyetemisták, ahogy az ezer négyzetméteres kisebb csarnokot is.


Az alábbi határozat teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
"Javaslat a "Borsod-Abaúj-Zemplén Megye a Világkiállításon - Alapítvány megszüntetésének kezdeményezésére"
2008.január 30.

A Közgyűlés egyetért a "Borsod-Abaúj-Zemplén Megye a Világkiállításon" Alapítvány megszüntetésével, ezért utasítja a Polgármestert - illetve az általa meghatalmazott személyt -, hogy az alapítók közgyűlésén e napirendi pont tárgyalása során az Alapítvány megszüntetése mellett foglaljon állást, valamint felhatalmazza a megszüntetési eljárás során felmerülő - e határozatnak megfelelő tartalmú - járulékos döntések meghozatalára és intézkedések megtételére.


Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Mi fizetjük meg az elhúzódó vitát a Tüskecsarnokról
A Tüskecsarnokból csak a tüskék meredeznek

2008 november 3.

Okot találhatott volna könnyebben is: az objektumra sorozatos csapásokat mért az egyetemek és a minisztérium vitája a hasznosítás mikéntjéről. De ugyancsak rosszul jött, hogy egyre nőttek a költségek és egy idő után elmaradtak az EU-s források is. Az ügy pikantériája: a befejezetlen épületre "évi 60-80 millió forintot" költ az állam.

Nagyjából 6 milliárd forintnak kellett volna megtérülnie - a 2007-es számítások szerint. Ennyibe került volna akkor a Tüskecsarnok befejezése, amit az (akkori) Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásaiból, illetve magánbefektető bevonásával szeretett volna megvalósítani. Erre írtak ki egy pályázatot, amire egyedül az Atlantis Consulting - Events Hall Kft. jelentkezett. A Tüskecsarnok megnyitására pedig a tervek szerint 2008. végén - 2009. elején kerülhetett volna sor.

2007 tavaszán történt utoljára előrelépés a csarnok ügyében, akkor nagy svunggal bejelentették: konferencia-központ lesz belőle. - Az idén elindulhat az ötezer fő befogadására alkalmas kongresszusi központ építése Budapesten - mondta a Népszabadságnak Somogyi Zoltán, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) turisztikai szakállamtitkára.

Történeti visszapillantás

Az Expo 96 Budapest története 1992-ig >> Kattintson ide!

Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Képtelen magyar expótörténet - 1994-ben lemondták a világkiállítást
Eörsi János
Beszélő

1994: a három évvel korábban elhatározott, s két évvel későbbre, 1996. május 11.-október 4-re tervezett világkiállítás lemondásának esztendeje. A lemondás 27 jelentkező országot érintett. Magyarország nehéz pénzügyi helyzetében nem engedhet meg magának akkora közköltekezést, amit a világrendezvény megkövetelne - indokolta parlamenti előterjesztését a kormány. Ígérte ugyanakkor a kapcsolódó fővárosi beruházások befejezését és a honfoglalási millecentenárium megünneplését 1996-ban. Összesen 45 milliárd forintra becsülte a különbséget a világkiállítás és az a nélkül megvalósuló beruházások költsége között, ezen belül 43 milliárdra tette az 1996-ig elérhető megtakarítást.

Balla hátterében ott munkálkodik a kritikus csapat, Greskovits Béla és a Kopint-Datorgosok. Kritikus észrevételeiket Somogyi kormánybiztos nem osztatja szét a képviselők között. (Sebaj, kiadja őket a HVG Rt. 1990 elején, Greskovits Béla-Borszéki Zsuzsa-Palócz Éva: Hidak - de hová? címmel.) A világ expóiban gyakran előforduló veszteségekre figyelmeztettek (volna); a tervalku jól ismert mechanizmusára, arra, hogy az illetékes elvtársak ennyi költséget mondanak, aztán, amikor zöld utat kapnak, derül ki, hogy sokkal több. Kitérnek többek közt az 1978-ban induló magyar-osztrák szállodaépítő program tanulságaira is: "a magyarok a sódert adták", mutatnak rá a szegényebbik rokon halmozott hátrányára. (Most, hogy ezt írjuk, derül ki: az Audi Hungária, a nagyságban immár a Mol Rt.-vel vetekedő magyar cég, alvállalkozóitól évi 4,7 milliárd márka (!) értékű alkatrészt vesz át, de ennek mindössze 1,3 százaléka származik magyar beszállítótól.) Még egy gyanakvó ember ebből az időből: Kornai János közgazdász professzor, aki a gomba módra szaporodó rt.-ket, kft.-ket tulajdonosi felelősség nélküli Capitaly-játéknak tartja. Indulatos röpirat című pamfletjében írja: "A világkiállításról szóló törvény helyezze kilátásba azok bőkezű megjutalmazását, akik a javaslatot készítették, feltéve, hogy a kiállítás az ígért eredménnyel jár. Ugyanez a törvény írja elő a jelzálog maradéktalan érvényesítését, amennyiben a kiállítás anyagi kudarccal végződik. Előre biztosítani kell az alkalmas szükséglakásokat, ahová az előterjesztés készítői kudarc esetén átköltözhetnek."


Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
Elcsábítva és elhagyatva - A magyar világkiállítás építészei
Varga Mihály 1997-98

Ha egy külföldi, aki ismeri Budapestet, ma ideérkezik, és ellátogat a Lágymányosra, látván a nagyszabású építkezéseket joggal kérdezhetné: - No és mikor nyílik az EXPO? - Az EXPO? EXPO nincs, tavaly lett volna, de elmaradt! - De akkor mi minden épül itt? - Ez Budapest új egyetemi negyede, ami az EXPO utóhasznosítása lett volna. És akkor el lehet kezdeni a magyarázkodást és a végeérhetetlen mesét egy képtelen történetről...

Természetes reakció volt ez arra, ahogy a dolgot annak idején beadagolták, hivatkozva a számos régebbi EXPO "fényes" sikerére: mintha azt próbálták volna elhitetni, hogy ha a világútlevelünk után lesz világkiállításunk is, akkor mi magyarok már mindenképpen a (nyugati) világhoz tartozónak tekinthetjük magunkat.

Itt a "jövő"
A felkészülés évei alatt azonban váratlanul betoppant a "jövő", kiderült, hogy nem kellenek már a "hidak a jövőbe" - ez lett volna a Bécs-Budapest EXPO szlogenje -, mert némi képzavarral egyszercsak összeomlott az a vasfüggöny, amely felett a hidak átíveltek volna. Olyan események történtek térségünkben - például a berlini fal leomlása, a temesvári forradalom -, melyek az egész világ figyelmét térségünkre irányították. Voltaképpen megtörtént Kelet-Európa nagy közös "világkiállítása". Persze ez a fajta eseménysor nem volt realizálható turisták által itthagyott pénzekben (a mi EXPÓ-nkat tekintve félpénzben - hiszen a másik, valószínűleg nagyobbik fele Bécsben maradt volna!). S a lelkesítő politikai események mellett volt olyan hely a közvetlen közelben, ahol a dolog nagy falsot vett: véres háborúba torkollott. E helyzetben Bécs lakossága hamarosan felocsúdott, és 1991-ben népszavazáson döntött arról, hogy ott ne legyen világkiállítás.

Magyarország "csikó" demokratikus kormánya (alig egy éve volt ekkor hatalmon az MDF-KDNP-FKgP koalíció) viszont még meg sem várta a bécsi népszavazást, máris kinyilvánította, hogy mi akár egyedül is megrendezzük, amit az elsöpört rendszer hagyományozott ránk, az EXPÓ-t. Nem volt gond találni egy másik aktuális időpontot: 1995, a "felszabadulás" 50 éves évfordulója helyett 1996-ot, a millecentenáriumot. Új kormánybiztos, új lendület a régi alapokon - megmaradt például szaktanácsadónak az amerikai Bechtel cég -, újabb mottó: "kommunikáció egy jobb világért", és újabb fejezet a helykijelölésben.


Az alábbi cikk teljes terjedelmében >> Kattintson ide!
"Kihasználtuk az adódó mozgásteret" - Demszky Gábor főpolgármesterrel Eörsi János beszélget
2000. május 12.

A tervekben benne van, csak nincs rá pénzügyi elkötelezettség. Hasonló logikával működik ez is, mint az expó: jó, ha felépül az új Nemzeti Színház, azonban számunkra ez a helyszín azért támogatandó, mert a rehabilitáció szempontjából optimális. A HÉV problémáját meg kell oldani, a kérdés csak az, hogy erre mikor nyílik mód. A rendezésben közre kell hogy működjön a kormány is, és a magánbefektetők is.
Volt olyan időszak '91-ben, amikor az SZDSZ mint párt testületileg elvetette az expót: az Országos
Tanács hozott egy olyan határozatot, hogy expó nem kell. Neked ezt tudomásul kellett venned, de mintha nem lettél volna ilyen kategorikus.
Nem lehettem. A város vezetése nem csinálhat ilyen dolgokból pártpolitikát, nem kötheti magát egy párt tiszta, pénzügyi érvekkel megalapozott álláspontjához. Néhány hónappal késôbb törvényt hoztak a világkiállításról, és olyan feltételeket teremtettek számunkra, amelyek megkerülhetetlenek. Én azt hiszem, hogy jól politizáltunk ebben a helyzetben. Kihasználtuk az adódó mozgásteret, és épült a város.