"FORRÓDRÓT": [+36] 30-3985320 | info@vilagkiallitas.hu

Shanghai idő:

Pavilonok // Pavilions



Click for Shanghai Hongqiao, Shanghai Forecast

Média támogatónk



TÁMOGATÓINK

Cégbemutató



Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!

. Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.






Kínai- Magyar kapcsolatok

A KÍNAI - MAGYAR KÉTOLDALÚ KAPCSOLATOK - 2004.04.14.

I. Visszatekintés a kétoldalú politikai kapcsolatokra

1949. október 4-én Magyarország bejelentette, hogy elismeri a Kínai Népköztársaságot; október 6-án a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással. Ezt követően a két ország baráti kapcsolatai sokoldalúan fejlődtek, a vezetők kölcsönös látogatásai és más, egyéb jellegű cserekapcsolatok gyakorivá váltak, az együttműködés minden területen folyamatosan erősödött. A két ország népe közötti barátság fokozatosan elmélyült, a nemzetközi ügyek terén is kölcsönösen támogatták egymást és szorosan együttműködtek. Amikor Kína az USA-val szemben a koreaiak védelmére kelt, vagy az ország egyesítéséért harcolt, vagy az ENSZ-ben az őt megillető helyét kívánta visszaszerezni, valamint Tibet kérdésében is, Magyarország mindig pozitívan támogatta a kínai álláspontot. A két ország magas szintű vezetői gyakran tettek látogatást egymásnál. 1956-ban Zhu De alelnök, 1957 januárjában Zhou Enlai miniszterelnök látogatott Magyarországra. 1957 szeptemberében Magyarország miniszterelnöke, Kádár János által vezetett kormánydelegáció tett látogatást Kínában, amely alkalommal a két fél közös nyilatkozatot adott ki. 1959 márciusában Zhu De alelnök a Párt és a kormány delegációját vezetve Magyarországra látogatott. Áprilisban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Magyarország miniszterelnöke, Münnich Ferenc egy párt- és kormánydelegáció élén Kínába látogatott, ahol Zhou miniszterelnökkel hivatalosan aláírták a kínai-magyar baráti együttműködési szerződést. 1959 szeptemberében a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Dobi István párt,- és kormánydelegáció élén látogatott Kínába. 1959 decemberében a KKP KB titkára, Tan Zhenlin elvtárs részt vett az MSZMP VII. Kongresszusán. Az ötvenes évek végén a kínai-magyar magas szintű kapcsolatok fokozatosan megszakadtak.

1960 és 1966 között a két ország kapcsolata hűvössé vált, megszaporodtak a súrlódások, de az államközi kapcsolatok alapvetően normálisak voltak. Az 1966-tól 1969-ig tartó időszakban a két párt között elmélyült az ideológiai különbség, országunkban kitört a "kulturális forradalom", a kétoldalú kapcsolatok megromlottak. 1970-től 1979-ig a két ország normális államközi kapcsolatokat tartott fenn, de a pártközi kapcsolatok megszakadtak. 1980-1989 között a két ország közös erőfeszítéseinek köszönhetően az állam- és pártközi kapcsolatok fokozatosan normalizálódtak, a kapcsolattartás szintje megemelkedett, az együttműködési területek kiszélesedtek. 1984 júniusában Chen Mu Hua, az Államtanács tagja, egyben külgazdasági és -kereskedelmi miniszter Magyarországra látogatott. Több mint húsz év alatt ez volt a két ország legmagasabb szintű delegációja, melynek eredményeként a pártközi kapcsolatok áttörő fejlődést értek el. Ez elősegítette a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi és gazdaságtechnológiai együttműködést. Augusztusban Marjai József miniszterelnök-helyettes Kínába látogatott. 1985 májusában Li Peng miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatáson Magyarországon járt, amely alkalommal aláírták az 1986-1990-re szóló hosszútávú kereskedelmi egyezményt. 1986 júniusában Wu Xueqian, az Államtanács tagja, egyben külügyminiszter hivatalos látogatást tett Magyarországon. Augusztusban Magyarország miniszterelnök-helyettese, egyben az Országos Tervhivatal elnöke, Faluvégi Lajos Kínába látogatott. Szeptemberben Liao Hansheng elnökhelyettes az Országos Népi Gyűlés delegációjának élén Magyarországra látogatott. 1987-ben a kínai-magyar kapcsolatok egy új fejlődési szakaszba léptek a két párt legfelsőbb vezetőjének kölcsönös látogatásával. Januárban az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, központi titkára, Havasi Ferenc a Kínai Kommunista Párt meghívására baráti látogatásra Kínába érkezett. Júniusban az MSZMP főtitkára, Kádár János és a miniszterelnök, Lázár György meghívására a KKP KBmegbízott főtitkára, az Államtanács elnöke, Zhao Ziyang hivatalos baráti látogatást tett Magyarországon. Októberben az MSZMP főtitkára, Kádár János járt hivatalos baráti látogatáson Kínában. 1988 októberében a KKP KB Politikai Hivatalának állandó tagja, titkárságának titkára, Qiao Shi Magyarországra látogatott, a magyar országgyűlés elnöke Stadinger István az országgyűlés delegációját vezetve Kínába látogatott. Decemberben Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatás keretében tett eleget Qian Qichen külügyminiszter meghívásának.

Az 1989-es magyar rendszerváltás után a kétoldalú látogatások egy időre megritkultak. 1991 márciusában Qian Qichen külügyminiszter eleget tett a magyar fél meghívásának. Ez volt az első alkalom a rendszerváltás után, hogy a kínai külügynminiszter Magyarországra látogatott; ez a kínai - magyar kapcsolatok fejlődésének tekintetében nagy jelentőséggel bírt. 1994 szeptemberében Göncz Árpád köztársasági elnök Kínába, 1995 júliusában Jiang Zemin elnök Magyarországra látogatott. A kilencvenes évek óta kínai részről a következő személyiségek jártak Magyarországon: Chen Muhua, az ONGY alelnöke (1992 május); Zou Jiahua, miniszterelnök - helyettes (1993 szeptember); Wan Guoquan, az Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület elnökhelyettese (1994 október); Li Peiyao, az ONGY alelnöke (1995 október); Li Lanqing, miniszterelnök-helyettes (1996 május); Bu He, az ONGY alelnöke (2000 június); Tang Jiaxuan, külügyminiszter (2000 december); Wu Yi, az Államtanács tagja (2001 február); Huang Ju, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Shanghai Város Pártbizottságának titkára (2002 június); He Guoqiang, a KKP KB Politikai Hivatalának tagja, Titkárságának titkára, a KKP KB Szervezési Osztályának vezetője (2003 július); Wang Zhongyu, az Országos Politikai Tanácskozó Testület állandó alelnöke (2003 szeptember). A magyar fél részéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke, (1991 szeptember); Jeszenszky Géza külügyminiszter (1992 április); Szabad György, az Országgyűlés elnöke (1993 október); Kovács László külügyminiszter (1996 december); Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke (1997 május); Stumpf István, az MH minisztere (1999 június); Martonyi János külügyminiszter (1999 november); Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke (2001 május); Németh János az Alkotmánybíróság elnöke (2001 június), Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (2002 június), Medgyessy Péter, miniszterelnök (2003 augusztus). A kínai - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából 1999 október 6-án mindkét országban ünnepségsorozatot tartottak.

II. A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és a gazdaságtechnológiai együttműködés

Az 1950-től 1990-ig tartó időszakban a két ország közötti kereskedelmi elszámolás a kormányközi megállapodások alapján számlavezetéses módszerrel történt. 1991-ben a két ország áttért a készpénzes kiegyenlítésre, amely után egy időre a kétoldalú kereskedelmi forgalom jelentősen csökkent, de hamarosan évről évre növekvő tendenciát mutatott. 2000-ben a kínai - magyar kereskedelmi forgalom összértéke elérte a 997 millió USA dollárt. Ez az összeg 2001-re elérte az 1,16 milliárd, 2002-re az 1,617 milliárd USA dollárt, amely a legmagasabb értéket képviseli a kelet-közép-európai országok és Kína között. A növekedés 39,3%-os volt, ebből Kína exportja 1,448 milliárd (a növekedés 40,6%), importja 168 millió (a növekedés 29,5%) volt. 1993 óta Kína kereskedelmi aktívuma viszonylag nagy, a magyar fél nagyon reméli, hogy növeljük a Magyarországról történő import mennyiségét.

1984-ben megalakult a Kínai-Magyar Gazdasági, Kereskedelmi, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság. 1991 májusában Li Lanqing, gazdasági és kereskedelmi miniszter magyarországi látogatása alkalmával a két ország közötti befektetésvédelmi egyezményt írta alá. 1992 májusában kezdte meg működését a Kínai Kereskedelmi Központ (Budapest) Rt; júniusban a két kormány képviselői Pekingben aláírták a jövedelem kettős adóztatását megelőző és az adócsalást megakadályozó egyezményt. 1997 júliusában a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben pénzügyminiszter Medgyessy Péter Kínába látogatott; októberben megnyílt a Bank of China budapesti képviselete. 1998 novemberében a magyar kormány gazdasági kabinetjének elnöke, egyben gazdasági miniszter, Chikán Attila látogatott Kínába. 1999 májusában a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Surányi György látogatott Kínába. 2000 novemberében a Külgazdasági és Kereskedelmi Minisztérium Főcsoport főnöke, He Xiaowei tett látogatást Magyarországon. 2001 júniusában a Kereskedelemösztönzési Kamara elnökhelyettese, Ma Yue látogatott Magyarországra, októberben a Magyar Gazdasági Minisztérium helyettes- álllamtitkára Pongorné Csákváry Marianna látogatott Kínába. 2002 márciusában a külgazdasági és kereskedelmi miniszterhelyettes Zhou Keren egy delegáció élén részt vett a Kínai-Magyar Kereskedelmi, Gazdasági, Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Magyarországon megrendezett 11. ülésén; majd októberben Szalai Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára látogatott Kínába. 2003 februárjában a Bank of China elnöke, Liu Mingkang járt Magyarországon, a Bank of China magyarországi fiókintézetének hivatalos megnyitója alkalmából. A nem teljeskörű felmérés szerint a Magyarországon bejegyzett különböző kínai befektetési cégek száma meghaladja a százat, a Magyarországon élő kínaiak által bejegyeztetett - a vendéglátás, a szolgáltatóipar, a mezőgazdaság és más területeken működő - különböző magántulajdonú vállalkozások száma meghaladja az ezret. Magyarországon a kínai befektetések összértéke 120 millió USD; a magyar fél általi kínai befektetések összértéke 61 millió USD.

III. A kultúra, a tudomány és technológia, valamint az oktatás és egyéb terület kétoldalú kapcsolatai és együttműködése

1950 júliusában született döntés arról, hogy Kína és Magyarország diákokat küld egymáshoz nyelvtanulás céljából. 1951 júliusában Pekingben aláírták a két ország közötti Kulturális Együttműködési Egyezményt. Ezután került sor a Mozifilmek Cseréjéről Szóló Megállapodás, a Híranyagok Kölcsönös Cseréjéről Szóló Megállapodás, a Mozifilmek Kölcsönös Vásárlásáról Szóló Megállapodás, Postai Bélyegek Exportjáról és Importjáról Szóló Megállapodás, a Rádióról Szóló Együttműködési Egyezmény és más egyezmények aláírására. Az ötvenes években a két fél közötti kulturális, irodalmi és művészeti valamint sportdelegációk látogatásai gyakorivá váltak, rendszeresen rendeztek kép- és iparművészeti kiállításokat, tudományos előadásokat, megemlékezést híres emberekről, nyelvészeti kutatásokat, valamint gyakori volt a sajtótermékek, könyvek kölcsönös fordítása is. Az 1956-os események után megsűrűsödtek a kétoldalú kapcsolatok. 1960 és 1966 között a két ország kulturális cserekapcsolata ritkult, de bizonyos számú delegáció és csoport azért még kölcsönös látogatásokat tett, és a kulturális cserekapcsolatok is nagyjából normálisak voltak. 1967-tel kezdődően a két ország kulturális kapcsolatai több évre megszakadtak, és csak a hetvenes években kezdtek fokozatosan helyreállni, de a kölcsönös diákcserére nem került sor. Magyarország és Kína kapcsolatainak fokozatos normalizálódásával a nyolcvanas években a kulturális és sportkapcsolatok is tovább erősödtek. 1982 augusztusában a két ország diákokat küldött egymáshoz nyelvi továbbképzésre. 1987 novemberében Wang Meng kulturális miniszter egy kulturális kormánydelegáció élén Magyarországra látogatott. Chen Minzhang egészségügyi miniszter 1989 májusában a magyar fél meghívására Magyarországra látogatott, melynek során Csehák Judit népjóléti és egészségügyi miniszterrel aláírták az 1989 - 1990-re szóló, minisztériumok közötti egészségügyi és orvostudományi együttműködési megállapodás végrehajtási tervét. Októberben országunk megalapításának 40. évfordulója alkalmából Kína első ízben rendezte meg Magyarországon a "kínai kulturális hetet". 1990 és 1995 között a két ország kulturális, oktatási sport és egyéb cserekapcsolatai minden téren tovább bővültek, az együttműködés töretlenül erősödött. 1990 novemberében a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, Fekete György egy kulturális kormánydelegáció élén Kínába látogatott. 1991 januárjában a Kínai Állami Sportbizottság delegációja a Országos Testnevelési és Sporthivatal meghívására Magyarországra érkezett, és aláírta az 1991-es államközi sportkapcsolatokról szóló megállapodást. Júliusban a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium a "Magyar kultúráért" érdemrenddel tüntette ki a Petőfi művek műfordítóját, Xing Wanshenget. Szeptemberben a Kínai Kulturális Minisztérium Főcsoport főnöke, Gao Yunjia Budapesten a Magyar művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárával, Biszterszky Elemérrel aláírta az 1991-1992-es évi kormányközi tudományos, oktatási és kulturális tervet. 1992 januárjában Székesfehérvárott kínai iparművészeti-, kép-, és fotókiállítást rendeztek. Augusztusban Esztergomban nyílt kínai, kerámiából készült régészeti leletek reprodukcióiból kiállítás. 1993 májusában a Magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára, Biszterszky Elemér a kínai fél meghívására Kínába látogatott, és Liu Deyou miniszterhelyettessel aláírták a két ország kulturális minisztériumának 1993-1994. évre szóló kulturális együttműködési tervét. 1994 februárjában az Állami Sportbizottság elnökhelyettese Liu Ji egy delegáció élén Magyarországra látogatott. A két fél aláírta az 1994-es sportkapcsolatokról szóló megállapodást. Áprilisban Nagy József, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke Kínába látogatott. 1995 februárjában az Állami Sportbizottság elnöke Wu Shaozu és Nagy József, az OTSH elnöke Budapesten aláírta a Testnevelési és Sportegyüttműködési Megállapodást. Júniusban a kínai Állami Oktatási Bizottság alelnöke Wang Mingda a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium illetékesével Budapesten aláírta az Állami Oktatási Bizottság és a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium 1995-től 1997-ig szóló oktatási együttműködési munkatervét. 1996 októberében Honti Mária, a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára Kínába látogatott. 1997 novemberében a magyar kulturális és oktatási miniszter, Magyar Bálint delegációja élén munkalátogatásra érkezett Kínába. A két fél aláírta az iskolai végzettségeket és tudományos fokozatokat igazoló okiratok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodást. 1999 januárjában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkára, Várhegyi Attila Kínába látogatott. Szeptemberben az NKÖM minisztere, Hámori József hivatalos látogatást tett Kínában. Látogatása során Göncz Árpád köztársasági elnök nevében átnyújtotta a Petőfi versek műfordítójának, Xing Wanshengnek a Magyar Köztársaság tisztikeresztjét. Októberben a kínai kulturális miniszter főcsoport főnöke, Zhang Hualin a kínai kormány kulturális delegációjának élén hivatalos baráti látogatásra Magyarországra érkezett. 2000 májusában az Állami Központi Sporthivatal hivatalvezető-helyettese, Yu Zaiqing egy delegáció élén Magyarországra látogatott. Júniusban a magyar Oktatási Minisztérium politikai államtitkára, Pálinkás József utazott Kínába egy delegáció élén; a kínai Oktatási Minisztériummal aláírta a két ország 2000-2003 évre szóló oktatási együttműködési végrehajtási tervét. 2002 elején Kína két kínai nyelvész oktatót és 12 diákot küldött Magyarországra, míg a magyar fél egy magyar nyelvész oktatót és 15 diákot küldött Kínába. Decemberben Kína hivatalosan engedélyezte, hogy Magyarország a kínai állampolgárok számára turisztikai úticél legyen. 2003 januárjában aláírták a 2003-tól 2005-ig tartó időszakra szóló államközi kulturális cserekapcsolatok és együttműködés tervét.

1950 augusztusában Wu Youxun és Hua Luogeng a magyar fél meghívásának eleget téve matematikai konferencián vett részt. Novemberben a Kínai Tudományos Akadémia elnöke Guo Moruo vezetett delegációt Magyarországra, hogy részt vegyenek az MTA megalapításának 125. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. Az ötvenes években a magyar fél meghívására Kína többször küldött delegációt, hogy részt vegyenek matematikai konferenciákon, mikrobiológiai, meteorológiai, kémiai, fizikai, közgazdaságtudományi stb. kongresszusokon. 1953-ban az MTA Guo Moruot tiszteletbeli tagjává fogadta. Júliusban aláírták a két ország közötti Postai és Távközlési, valamint Telekommunikációs Együttműködési Egyezményt. Októberben Pekingben írták alá a Kínai - Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt. 1954 végén Pekingben tartotta első ülését a Kínai - Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság. Decemberben a két fél aláírta a mezőgazdasági kártevők és betegségek megelőzéséről szóló együttműködési egyezményt. 1957 márciusában a kínai fél a magyar meteorológiai intézet helyreállítása érdekében ingyenesen adott át berendezéseket és szolgáltatott adatokat. 1958-ban Pekingben írták alá a kínai - magyar tudományos együttműködési egyezményt. A két ország tudományos és technológiai együttműködésének kezdetén főleg adatcsere történt, majd 1965 májusától, a 9. Tudományos és Technológiai Együttműködési Ülést követően már egyre több kutatási projektet irányoztak elő.

1967 után a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködés megszakadt; 1971-ben a két ország megegyezett az együttműködés helyreállításában. 1972-től kezdve a Kínai-Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság felváltva Magyarországon és Kínában évente megtartotta ülését. Ezt követően a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködési projektek végrehajtása nagyjából zökkenőmentesen zajlott. 1985 novemberében az MTA elnöke, Straub F. Brúnó Kínába látogatott és aláírta a két tudományos akadémia közötti 1986 - 1987 évi együttműködés végrehajtási tervét. 1986. januárjában a Kínai Tudományos Egyesület elnöke, Zhou Peiyuan Magyarországra látogatott, és aláírta a két ország tudományos egyesületeinek 1986-1990 évi együttműködési megállapodását. 1987-ben Teng Teng, a Kínai Tudományos Akadémia elnökhelyettese látogatott Magyarországra, és írta alá a két tudományos akadémia közti együttműködési megállapodás 1988 - 1990-re szóló végrehajtási tervét. Az 1989-es rendszerváltás a kétoldalú tudományos és technológiai együttműködést bizonyos mértékig befolyásolta.

1991-ig a Kínai -Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság összesen harmincszor tartott ülést. Az együttműködés területei érintették az elektronikát, a vegyipart, a telekommunikációt, az elektromos gépeket és berendezéseket, a közlekedési eszköz-gyártást, az alumíniumgyártást, a vákumtechnológiát, stb. Az együttműködés először a technológiai adatok , vetőmagok és facsemeték cseréjében nyilvánult meg, majd fejlődött szakértői kutatócsoportok kölcsönös küldésévé, közös kutatásokká és a tudományos és technológiai eredmények kölcsönös kicserélésévé. 1993 szeptemberében a két ország tudományos és technológiai együttműködési egyezményének 40. évfordulóján a kínai fél Budapesten megrendezte a "Kínai Tudományos és Technológiai Eredményekről Beszámoló Konferenciát". 1996 augusztusában a Kínai -Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Bizottság Pekingben tartotta 31. ülését. Szeptemberben a Kínai Tudományos Bizottság elnökhelyettese, Deng Nan látogatott Magyarországra. 1997 novemberében a Magyar Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnöke, Nyíri Lajos Kínába látogatott, hogy részt vegyen a Kínai -Magyar Tudományos és Technológiai politika szemináriumán. 1998 márciusában a Kínai Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, a Kínai Feltatálók Szövetsége elnökhelyettese, Ming Tinghua részt vett a Magyarországon "Feltalálók és az információs technológia" címmel megrendezett nemzetközi konferencián, valamint a "Feltalálók olimpiai versenye és tehetségek 1998-as nemzetközi feltalálói kiállítása" elnevezésű rendezvényen. 1999 júniusában a Kínai Tudományos Akadémia delegációja, Lu Yongxiang elnök vezetésével részt vett a Budapesten megrendezett Tudományos Világkonferencián. 2000 májusában az Állami Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Lu Chunheng látogatott Magyarországra. Júniusban a magyar Szabadalmi Hivatal meghívására a Állami Szellemi Tulajdonjog Hivatalának elnökhelyettese, Wu Boming Magyarországra látogatott. Augusztusban az MTA elnöke, Glatz Ferenc járt Kínában. 2002 júniusában a két ország aláírta a Kínai - Magyar Tudományos és Technológiai Együttműködési Egyezményt. Decemberben a megállapodás ismételt aláírása után a Kínai -Magyar Tudományos és Technológiai Vegyesbizottság Budapesten megtartotta első ülését. 2003 januárjában a magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Imre Kínába látogatott, a két fél aláírta a kínai - magyar kormányközi állat - és növényegészségügyi egyezményt. Áprilisban Chen Lei vízügyi miniszterhelyettes járt Magyarországon.

Forrás: www.chinaembassy.hu

Kínai-magyar gazdasági kapcsolatok

Németh Ágota - 2005. 09.22.

Kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált a másik régiójában Magyarország és Kína 2004-ben. A kétoldalú forgalomban ugyanakkor több milliárd USD-os deficit jelentkezett. Ez strukturális okokból, a globális gazdaságban meghatározó multinacionális cégeken belüli munkamegosztásból fakad, és bilaterális külkereskedelmi szinten nem megoldható.

A magyar export ösztönzése mellett ezért a magyar gazdaságdiplomácia céljává a befektetések, bérgyártás, turizmus, közlekedés, logisztika területén való együttműködés fejlesztése vált. Ez egybeesik a kínai fél szándékaival.

A kínai vállalatok pozitívan reagáltak arra a magyar kezdeményezésre, hogy Magyarország közép-európai tevékenységük regionális központjává váljon. Ennek első jelei: a Hainan Airlines a Malévval együttműködésben beindította közvetlen Budapest-Peking légijáratát, Hisense TV gyár, a Huawei cég magyarországi képviselete.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok szerződéses háttere

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alapvetően a WTO szabályai alapján folynak. A nemzetközi gyakorlat alkalmazása mellett Magyarországnak és Kínának kiterjedt bilaterális szerződéses rendszere van, és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez szükséges szerződéses keretek adottak. A magyar-kínai Gazdasági Vegyesbizottság legutóbb 2005. szeptember 21-én ülésezett Budapesten.

Jelenleg az alábbi megállapodások vannak életben a két ország között:
gazdasági együttműködési megállapodás (2004. júniusában aláírt egyezmény a korábbi kereskedelmi megállapodást váltotta fel.)
beruházásvédelmi megállapodás
kettős adóztatást elkerülő egyezmény
vámegyüttműködési megállapodás
légiközlekedési megállapodás
jogsegély egyezmény
turisztikai együttműködési megállapodás, ADS memorandum
állat- és növényegészségügyi egyezmény
tudományos és technológiai együttműködési egyezmény
számos tárcaközi együttműködési memorandum: közlekedés, vízügy, környezetvédelem, egészségügy. A kétoldalú kereskedelem

A 2005. első félévi magyar adatok szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 166 millió USD volt, ami 35%-os csökkenést jelent 2004. hasonló időszakához képest. A Kínából származó magyar import, a duplájára nőtt, így 1 850 millió USD-t ért el. A magyar-kínai kereskedelmi forgalom összesen 2 016 millió USD-t tett ki, ami 175%-os növekedést jelent. A 2004. évi magyar adatok szerint Magyarország Kínába irányuló exportja 390 M USD volt, ami megkétszereződött 2003-hoz képest. A Kínából származó magyar import 2,87 Mrd USD-t ért el, ami az előző évi adatokhoz képest 2,5-szeres növekedést mutatott.

A magyarországi (és kínai) külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok meghatározó szerepet játszanak a magyar-kínai kereskedelmi forgalomban, ami elsősorban elektronikai, mobil telekommunikációs, számítástechnikai eszközök és autóalkatrészek forgalmában jelenik meg (például Audi, Flextronics, Nokia).

Befektetések

Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ezek többsége azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű, statisztikai adatok szerint a Kínában levő magyar beruházások összege 61 M USD volt. Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. De több nagy kínai külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon. Kínai statisztikai adatok szerint a Magyarországon levő kínai befektetések értéke kb. 120 M USD (ez nem tartalmazza a Bank of China befektetését).

A kínai nagyvállalatok egy része elérte a multinacionális céggé váláshoz szükséges nagyságot, fejlettséget, illetve kinőtték a kínai piacot. A legtöbb nagy kínai gyártó globális tervekkel rendelkezik, és ezek része külföldi gyártóbázisok létrehozása az észak-amerikai és az EU piacon való részesedés szerzése érdekében. Közlekedés és logisztika

2004. augusztus 2-án a Malév és a Hainan Airlines közös üzemeltetésével megindult a közvetlen járat Budapest és Peking között. Az Air China 2003-ban nyitotta meg budapesti képviseleti irodáját, amely a bécsi mellett a második a régióban.

A logisztikai együttműködés, Magyarország disztribúciós szerepének növelése perspektívikus terület. Minél több kínai áru magyarországi EU-s vámkezelése többletbevétellel járna, s ennek elősegítésére elsősorban az ázsiai, kínai termékek számára külön vámhivatal nyílt Budapesten a China Mart és az Asia Center logisztikai bázisán.

(Forrás: GKM)

Kínai Népköztársaság

2005. 11. 18.

Politikai kapcsolatok

Magyarország az első államok egyikeként 1949. október 3-án ismerte el a Kínai Népköztársaságot, s három nap múlva, október 6-án már diplomáciai kapcsolatot is létesített vele. A magyar-kínai kapcsolatok folyamatosan fejlődtek, majd - a hatvanas években történt elhidegülést követően - a nyolcvanas években a reformközösség alapján egyre intenzívebbé váltak.

A két ország társadalmi-politikai berendezkedésének, értékrendjének különbözővé válása és annak külpolitikai következményeként az 1990-es évtized elejétől a kétoldalú kapcsolatrendszer új elvi alapokon működik.

Mai politikai kapcsolatunk alapja a kínai államfő magyarországi látogatása során 2004. június 10-én aláírt közös kormánynyilatkozat. Az új dokumentum kapcsolataink új politikai minősítéseként a "baráti együttműködési partnerség" fogalmát adja meg, s azt beilleszti az EU és Kína stratégiai partnerségének keretei közé.

Magyarország a rohamosan növekvő nemzetközi súlyú Kínát a világpolitika és a világgazdaság egyik meghatározó tényezőjének, kiemelkedő fontosságú partnernek tekinti.

A politikai kapcsolatok 1991-92-ben váltak ismét intenzívebbé, amikor sor került a rendszerváltást követő első kölcsönös külügyminiszteri látogatásokra. A két ország külügyminisztériumai között rendszeres konzultációs együttműködés folyik, amelynek rendjét 1996-ban megújított, külön megállapodás szabályozza. Az Országgyűlés elnöke 1993. őszén tett eleget kínai partnere meghívásának, majd 1995-ben a kínai parlament alelnöke járt Magyarországon. Göncz Árpád köztársasági elnök 1994. évi pekingi és Jiang Zemin elnök 1995-ös budapesti látogatásával a kapcsolatok a legmagasabb szintre emelkedtek. A magas szintű érintkezések folyamatosságát biztosította Kovács László külügyminiszter 1996. decemberi, Gál Zoltán parlamenti elnök 1997. májusi, Martonyi János külügyminiszter 1999. novemberi kínai, illetve Tang Jiaxuan kínai külügyminiszter 2000. decemberi magyarországi látogatása.

Wen Jiabao, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének (miniszterelnök) meghívására 2003. augusztus 27-29. között Medgyessy Péter miniszterelnök hivatalos látogatást tett a Kínai Népköztársaságban, ahol megbeszélést folytatott a kínai kormányfővel, fogadta Hu Jintao államelnök, Zeng Qinghong alelnök, és Wu Bangguo, az Országos Népi Gyűlés (parlament) Állandó Bizottságának elnöke. Szállásán felkereste He Guoqiang, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. A hivatalos delegáció tagjai voltak Kovács László külügyminiszter, Lamperth Mónika belügyminiszter, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma valamint az Oktatási Minisztérium vezető képviselői. Mádl Ferenc köztársasági elnök meghívására 2004. június 10-12 között Magyarországon tárgyalt Hu Jintao kínai elnök. A kínai államfő partnerén kívül találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel, valamint tárgyalt Szili Katalinnal az Országgyűlés elnökével is. Hu elnök kíséretében volt Tang Jiaxuan államtanácsos (volt külügyminiszter), és Bo Xilai gazdasági miniszter is. 2005. szeptember 7-11. között, szorosan kapcsolódva a Pekingben megrendezésre kerülő Magyar Gazdasági és Kulturális Napok rendezvénysorozathoz, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök munkalátogatást tett Pekingben, és - a magyar miniszterelnökök sorában először - hivatalos látogatást tett Hongkongban. A delegáció tagjai voltak Somogyi Ferenc külügyminiszter, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, Bozóki András kulturális miniszter, Kovács Kálmán informatikai miniszter valamint Kolber István regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter. A magyar miniszterelnök tárgyalásokat folytatott Wen Jiabao kínai miniszterelnökkel és Donald Tsang hongkongi főkormányzóval, továbbá fogadta Zeng Qinghong, a KNK alelnöke is.

1999 óta magyar főkonzulátus működik Hongkongban. Tekintettel Sanghajnak a kínai gazdasági fejlődésben és az ország külgazdasági kapcsolataiban játszott kiemelkedő szerepére a sanghaji főkonzulátus 2004. augusztus 15-én újra megkezdi működését.

Kiemelkedő jelentőségűek a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok: a két fél kölcsönösen a másik ország legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált saját térségében. A kétoldalú kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozatlanságát, a növekvő magyar passzívumot a forgalom további növelésével párhuzamosan, a magyar export fellendítésével, magyarországi kínai befektetések megvalósításával hosszú távon kívánjuk enyhíteni.

Diplomáciai kapcsolatok

A kapcsolatfelvétel ideje: 1949. október 6.
Felügyelő külképviselet, Peking: Magyar Köztársaság Nagykövetsége, 1950-től
Főkonzulátus Sanghajban: 1988-1990, 2004-től
Főkonzulátus Hongkongban: 1999-től

Forrás: www.kulugyminiszterium.hu

Kínai Konfuciusz Intézet nyílik Magyarországon

2006.11.21.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter kínai tárgyalásai során hétfő délután találkozott Pekingben Zhou Ji oktatási miniszterrel. A magyar szaktárca vezetője hangsúlyozta: elkötelezett, hogy tovább bővítse a kínai-magyar oktatási kapcsolatokat, és a magyar egyetemek újra népszerűvé váljanak a kínai hallgatók számára. A miniszter elsősorban az egészségügyi, vendéglátó-ipari, gazdasági, természet-tudományi és zeneművészeti képzéseket emelte ki.

Zhou Ji miniszter úgy fogalmazott: "Fontosnak tartom, hogy a magyar oktatási intézmények mind gyakrabban vegyenek részt a kínai felsőoktatási kiállításokon, és minél több magyar tanuljon Kínában." Zhou Ji kiemelte a budapesti kínai-magyar két tannyelvű iskola jelentőségét, és elmondta azt is: 2007-ben Kína és az európai uniós országok diákjainak ösztöndíj-csere programot indítanak, és ebben rendkívül komoly szerepet szánnak a kínai-magyar ösztöndíj-cseréknek.

Mindkét fél kiemelkedő eseményként említette, hogy a budapesti ELTE-n idén december 7-én megnyílik a Konfuciusz Intézet, amely jelentős szerepet kap a kínai-magyar oktatási együttműködésben. (A Konfuciusz Intézet kulturális, oktatási és tudományos intézményhálózata 2004-től működik a világban.) Hudecz Ferenc, az ELTE rektora - a magyar delegáció tagja - a közös diplomát nyújtó képzések bevezetésének a lehetőségéről beszélt. A találkozó végén a kínai oktatási miniszter átnyújtotta a budapesti Konfuciusz Intézet réztábláját az ELTE rektorának. Hamar Imre, a Konfuciusz Intézet igazgatója kitért arra: a modern Kína-kutatás különleges jelentőségű lesz az új intézményben.

"Kína a modern fejlődés egyik motorja" - mondta Hiller István már a Tudományos és Technológiai Minisztériumban, ahol Shang Yong miniszterhelyettes fogadta a delegációt. Hiller István a tudomány és a technológia területén is szorgalmazta a kínai-magyar kapcsolatok felélénkítését, s hogy a modern Kína hozzon létre magyarországi kutatóközpontot - közép-európai régiós centrumként.

Shang Yong miniszterhelyettes a két ország közötti tudományos kapcsolatok példájaként említette az ELTE és a Wuhan Egyetem közös kutatólaboratóriumát, amelynek alapján bővíteni szeretnék a kutatási központokat és laboratóriumi együttműködéseket. Shang Yong pénzügyi támogatást ígért a két ország közös projektjeire, és javasolta: az Európai Unió 7. Keretprogramjában magyarok és kínaiak együtt pályázzanak a tudományos-technológiai projektekre.

Hiller István Pekingben találkozott Jiang Xiaoyu-val, a Pekingi Olimpia Szervező Bizottságának ügyvezető alelnökével is, aki szerint "a pekingi olimpia nemcsak a sport, hanem a kultúrák nagy találkozója is lesz". Így arról is tárgyaltak, miként jelenhet meg a magyar kultúra az olimpiához kapcsolódó rendezvényeken.

Hiller István ajándékként átadta az ügyvezető alelnöknek az Experi Dance előadásainak DVD-jét. Nem titkoltan azzal a szándékkal is, hátha elnyeri a magyar együttes táncjátéka a pekingi olimpia szervezőinek a tetszését, s meghívják Román Sándor társulatát az ötkarikás játékok nyitó vagy a záró ünnepségére. Egyébként a magyar miniszter azt is mondta: reméli, erről Steven Spielberggel is tud egyeztetni, aki művészeti tanácsadó a pekingi olimpia ceremóniáit előkészítő alkotócsapatban.

Forrás: OKM

Újabb állomáshoz érkeztek a kínai-magyar kapcsolatok

2007.11.21.

Peking, Kínai Nemzeti Könyvtár 2007. 11. 15.-29.

A Szavak hídján át ...Kínai-magyar könyvkiállítás az ELTE Konfuciusz Intézete és a Kínai Nemzeti Könyvtár közös rendezvénye, melyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium támogatott. A kiállítás megrendezésére a kínai Magyar Évad rendezvénysorozatának keretében került sor.
A kiállítás két szervesen összekapcsolódó részre osztva mutatja be a Magyarországon kiadott kínai témájú könyveket, illetve a Kínában kiadott magyar vonatkozású könyveket. A bemutatóterem adottságait kihasználva közös előtérből kiindulva két különálló részben kerülnek bemutatásra a kiadványok, melyek közös interaktív részekkel kapcsolódnak egymáshoz.

Magyar rész:
Elsőként bemutatásra kerül egy hagyományos európai stílusban berendezett olvasósarok, melynek párhuzama megtalálható a kínai rész elején. Az olvasósarok megismerteti a közönséget a két kultúra közötti olvasási szokások eltéréseivel, párhuzamaival. Ezután helyet kapnak azon magyarországi intézmények, rendezvények bemutatkozásai, akik jelentős szerepet játszottak a kiállítás létrejöttében, nevesítve az ELTE Konfuciusz Intézete, az ELTE Kelet-ázsiai Tanszéke, illetve a Magyar Kulturális és Oktatási Minisztérium által Kínában megrendezett Magyar Évad. Ezek után kerül sor a Magyarországon kiadott Kínával kapcsolatos könyvek tematikus bemutatása. Ebben a részben könyvszigetekre osztva ismerkedhet meg a közönség a magyar sinológia kiemelkedő alakjaival; a különböző kiadók kínai témájú tudományos sorozataival; a kínai irodalom közvetítő nyelv segítségével, illetve eredeti nyelvből készült fordításaival; a kínai költészet magas művészi igénnyel készült fordításaival; a kínai történelmet bemutató, magyar kutatók tollából kikerült magas szintű tudományos munkákkal; a kínai gyermekmesékkel; a modern, illetve klasszikus kínaiul tanulni vágyók számára készült tananyagokkal; illetve nem utolsó sorban a különféle ismeretterjesztő kiadványokkal. A következő rész, a Könyvek Erdeje, ahol a látogató leemelheti a polcról az általa kiválasztott könyvet, és kényelmesen lapozgathatja. Itt olyan kiemelkedő munkák kerülnek olvasható közelségbe, mint a 2007-ben kiadott János Vitéz, A Keleti művészeti lexikon, illetve a 2003-ban a Kínai Nemzeti Könyvtárral közösen megrendezett Tíz Bambusz Csarnoka, régi kínai könyvek kiállításának katalógusa.

Kínai rész:
A kínai rész tükörképe a magyar résznek. Elsőként itt a hagyományos kínai olvasósarokkal ismerkedhet meg a látogató. Ezt követi a szintén könyvszigetekre osztott tematikus könyvbemutató, ahol a közönség a Kínában kiadott magyar vonatkozású könyvekkel ismerkedhet meg. Megtalálhatóak itt a magyar irodalom gyöngyszemeiből készült műfordítások, versek, regények, novellák egyaránt; a magyar történelmet bemutató kiadványok; különféle tudományokat képviselő magyar tudósok munkáinak fordításai; a kínai kisgyermekek számára készült magyar mesefordítások; illetve nem utolsó sorban a magyarul tanulni vágyók számára készített nyelvkönyvek, tanulási segédanyagok. Ezen az oldalon is megtaláljuk a Könyvek Erdejé-t, ahol szintén kényelmesen lapozgathatja a látogató a Pekingi Idegennyelvi Egyetem professzorai által készített különféle nyelvkönyveket.
A két oldal végére érve közös kiállítási részbe érkezik a látogató, ahol különféle interaktív tevékenységeket folytathatnak. Négy számítógép segítségével két nyelven követhetnek végig különféle rövid irodalmi műveket. Meghallgatható Petőfi, illetve To Fu egy-egy költeménye, egy Örkény novella, továbbá a Sárkánykirály lánya című mese is. A legkisebbeket elkülönített részen várja a játszótér, ahol számukra készült kiadványok, különféle játékok segítségével ismerkedhetnek meg az olvasással. A felnőttek számára a moziteremben különböző dokumentumfilmeket, illetve játékfilmet mutatunk be.
A kiállítás mindkét oldalán különlegességnek számítanak a párba állított munkákat bemutató tablók. Ezeken a látogató két nyelven olvashat részletet egy-egy könyvből.
A kiállítás további érdekessége a belső falon körbefutó Írj rám fal. Ide mindenki kedve szerint írhatja fel véleményét a kiállításról, örökítheti meg a benne felmerült gondolatokat. A falra első magyarként, a kiállítást megnyitó Dr. Hiller István Oktatási és Kulturális miniszter úr mondatai kerülnek.
Néhány adat: A kiállításon bemutatásra került könyvek: Magyar kiadás: 156 db Kínai kiadás: 85 db
A 64 tabló mindegyike három nyelven (magyar, kínai, angol) nyújt tájékoztatást a kiállított művekről.

Forrás: Konfuciusz Intézet