|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
Mit üzen a magyar gömböc?
2010. augusztus 24.
Túlzás, hogy a magyar pavilon a sanghaji világkiállítás legexponáltabb pontján lenne.
Mészáros Zoltán
(naplo-online.hu) A szlovák, cseh és az azerbajdzsáni pavilon szomszédságában található az oly sok vitára okot adó pavilon, de rossz helyen egyáltalán nincs, a folyópartra épített hatalmas expótelek bejárása amúgy is európai embert próbáló a mintegy 35 fokos hőségben és a hozzá társuló rettenetes páratartalomban; mindezek ellenére óriás sorokban várják a szinte kizárólag kínai látogatók a bebocsátást a pavilonokba.
Sanghaj a világ egyik legnagyobb városa, 20 millió lakossal a világ legnagyobb népességű országában a belső piac hatalmas, a szervezők nem titkoltan erre is apelláltak a látogatottság tervezésekor. A hatalmas ország alig egy százaléka utazik, a többiek itt tekinthetnek bele egy-egy ország tükrébe; már amennyiben az expó pavilonjai egy ország elé tartott tükröt jelentenek.
Hogy a magyar pavilon a maga "gömböcével" és a mennyezetre függesztett üreges és színes fényeket kibocsátó, fel-le mozgó gerendáival mit is üzen hazánkról ebben az ázsiai országban, arról majd máskor, hiszen 22-én, vasárnap este az expó területén felépített kulturális központ 2800 fős színháztermében rendezték meg Magyarország nemzeti napját, egy gálaelőadást; a hazai protokollt Szőcs Géza, a kulturális és Illés Zoltán, a környezetvédelmi terület államtitkárai vezették, de talán majd erről is később.
A gála nehéz műfaj: mint egy étterem, eklektikus étlappal. A magyar nap rendezője Gárdos Péter filmrendező, főszervezője a BMC Music motorja; a hazai kortárs és jazz zeneművészet egyik meghatározó figurája, Gőz László. Gőz kortárs és jazzrajongó, mint lemezkiadó a legjelentősebb hazai mohikán.
A szereplőgárda komoly; az Experidance és a Szegedi Kortárs Balett mellett Miklósa Erika, Palya Bea, Snétberger Ferenc, Balogh Kálmán és Lukács Miklós nevei fémjelzik a gálát, mellettük a magyar jazz számos fiatal tehetsége, a szerzők között Kurtág György és Ligeti György, a harmadik legjelentősebb kortárs zeneszerző, Eötvös Péter a helyszínen is jelen van.
Eötvös egyik művét (PárizsDakar) állítja színpadra kiválóan a Fekete Kovács Kornél vezette Modern Art Orchestra, az egyébként pozanművész Gőz maga is játszik benne; piros bukósisakban és szerelőruhában. Másik művét (az Atlantist) a Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás rendezésében és koreográfiájában állítja színpadra
Hogy az egyébként fél házas kínai közönség hogyan vette a kortárs hazai szerzők műveit, azt jól példázza, hogy a legnagyobb tapsot a komoly látványvilágot produkáló, szellemes, humoros és könnyen fogyasztható Attraction látványszínház és "beatbox" (szájdob) hazai jelessége, (az egyébként veszprémi) Czabán Gábor kapta.
Ugyan Palya Bea személyében és zenekarában (Dongó Balázs furulya, Dés András kanna) néhány "ecsetvonás" erejéig megjelent a népzenei hagyomány, az egész gála tematikája a (magyar) modernitásra, a kortárs zeneszerzőinkre és a színpadon is - mind a műanyag verziókban, mind a folyamatos háttérvetítésekben is megjelent - a magyar pavilon fő üzeneteként aposztrofált, szintén elvont "gömböc" motívumra épült.
Hogy mindez vajon mennyire érintette meg a hatalmas ázsiai ország közönségét? Erre talán a műsor utáni taps intenzitásának jelzője lehetne találó: közepesen.
Forrás: www.naplo-online.hu