"FORRÓDRÓT": [+36] 30-3985320 | info@vilagkiallitas.hu

Shanghai idő:

Pavilonok // Pavilions



Click for Shanghai Hongqiao, Shanghai Forecast

Média támogatónk



TÁMOGATÓINK

Cégbemutató



Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!

. Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.






Gömböc a torkunkban

2010. július 12.

Botrányos melléfogás: osztják a pofont a magyaroknak

Afrikában végéhez közeledik a labdarúgó-világbajnokság, de Ázsiában még javában zajlik a sanghaji világkiállítás. Mi egyik világeseményen sem tudjuk kellőképpen képviseltetni magunkat.

(hetivalsz.hu) Azért a foci-vb-n és az expón is akadt magyar. Kassai Viktor játékvezető Dél-Afrikában osztogathatta a kiállításokat, Sanghajban pedig Hugyecz László munkásságának kiállítása osztja a pofonokat - a magyaroknak. Túl azonban azon, hogy Szlovákia kisajátította a '30-as évek sanghaji városképét meghatározó építészt, több is veszik Sanghajnál.

Peking a világkiállítással megnövekedett státuszát kívánja demonstrálni. Ám nincs az a megnyitóünnepség, amely jobban szemléltetné a világgazdasági sakktáblát, mint a tény, hogy a 60 éve nem látott recesszió idején minden magára valamit is adó ország jelen van az expóparkban.

"El tudja képzelni, hogy nem vagyunk itt?" - tette fel Hillary Clinton a költői kérdést egy riporternek, amikor májusban meglátogatta az amerikai pavilont. A külügyminiszter verbuválta össze az Egyesült Államok óriásvállalatait, hogy szponzorálják a pavilont 60 millió dollárral. Míg azonban az amerikai cégek kisegítik az országot a sanghaji megjelenésért cserébe, Magyarország esetében ennek fordítva kellene kinéznie. A kínai arculatépítésbe dollármilliárdokat fektető multinacionális cégekkel ellentétben egy átlagos magyar vállalkozás nem tud csillagászati összegeket fordítani a reklámra, arról nem is beszélve, hogy helyi tapasztalatok híján feneketlen pénznyelővé változhat a kampány.

Ahhoz, hogy egy magyar cég ne nulláról induljon, nem jönne rosszul, ha tudna építeni az ország (jó) hírnevére, ezért is lenne fontos a hangsúlyos magyar megjelenés a világkiállításon.

A szervezők 70 millió látogatót várnak október 31-ig az expóparkba, 95 százalékukat belföldről. Kína népességének ez csupán töredéke, az esemény azonban óriási médiatámogatottságot élvez. Az állami és tartományi tévécsatornák, újságok, internetes portálok rengeteget foglalkoznak az expóval, s egy kis ország számára ez talán soha vissza nem térő alkalom a költséghatékony távol-keleti imázsépítéshez. A lehetőséget számos ország felismerte térségünkből, és közelebb is járnak a góllövéshez azon a meccsen, amely a kínai látogatók kegyeiért folyik. Egy igazi találattal ki lehet tűnni (brit pavilon), de korántsem lenne lehetetlen a küldetés akkor sem, ha valakinek nincs egy, a világ minden pontján sikerre ítéltetett ötlete, és hozzá pénze.

Hiába igyekeztek azonban a szervezők is hozzájárulni a sikeres szerepléshez azzal, hogy a pekingi olimpia jelszavánál (Egy világ, egy álom!) kézzelfoghatóbb mottót találtak ki. A Jobb város, jobb élet üzenete valóban aktuális: az ENSZ szerint 2030-ra a világ népességének csaknem kétharmada városban fog élni, ám ezzel minket nem segítettek ki. A távol-keleti szemmel a kis nagyváros kategóriába még épp beleférő Budapesten régóta nem történt nagyobb fejlesztés, amely Kínában döbbenetet kelthetne. Negyedik földalattink fúrófejét mégsem állíthattuk ki abban a városban, ahol az utóbbi másfél évtizedben 420 kilométeres metróhálózatot építettek ki, s amit újabb tíz esztendő alatt több mint duplájára fognak bővíteni.

Pavilonunk üzenete így elvontra sikeredett. "Megéltem már sok mindent, de Sanghajban folytak a könnyeim. Senki nem érti, hogy mit akarunk" - fakadt ki az Info Rádióban Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Valóban: a belépőt a plafonról alá lógó farudak erdeje fogadja, amely fel-le mozog, világít, hangokat ad ki, s látogató legyen a talpán, aki kitalálja, hogy ezzel a városi tereket kívántuk felfesteni. Nincs hát folyamat, amely elindulna a fejekben - ezért nincs is minek elakadnia: szabad a pálya a terem közepén álló óriási Gömböc-tömbnek, hogy megfogja a pavilon vendégeit. A világ első ismert, mindössze egy stabil és egy instabil egyensúlyi helyzettel rendelkező geometriai alakzatának krómacél szobrával egy baj van: nem érthető, ergo nem is érdekes a legtöbb kínai számára.

Nem értik a Gömböcöt

Az úgynevezett expóútlevelek ellenben annál népszerűbbek, ebbe gyűjtik ugyanis a pavilonok pecsétjeit, mellyel igazolhatják, hogy látták a kiállításokat. A magyar pavilon pecsételőpultja tehát új esélyt ad a találmánynak, itt ugyanis kipróbálhatók a Gömböcök. Ezen a ponton lehetne megfogni a kínai közönséget, mely szinte gyermekien szeret játszani, ráadásul ismeri és szereti a keljfeljancsit. Mindennek ellenére a megismételtetett szabadrúgást is mellélőjük, hiszen a súlyos acél- és üveggömböcökkel lehetetlen játszadozásba kezdeni az üveglapú asztalon.

A pecsételés után már el is veszett a látogatók nagy része, a kitartókat azonban várja pavilonunk negyedik látványossága, az átellenes sarokban futó kisfilm Magyarországról, melyben feltűnik a soha meg nem valósult kormányzati negyed látványterve is. Egy meghiúsult projekt vízióját mutatjuk be, de nem ez a fő gond, hiszen egyik kínai sem fog utánanézni a negyed sorsának. A baj az, hogy csak látványterveket mutatunk egy olyan földön, ahol az építkezések sebességének és méreteinek leírására már-már csak egy szó marad: leírhatatlan.

A magyar pavilont ezzel szemben leírják a kínaiak. Olyannyira, hogy az épületet elhagyók már arra a kérdésemre sem tudtak válaszolni expóútlevelük segítsége nélkül, hogy melyik pavilonból lépnek ki. Nem derül ki semmi a Gömböc gyakorlati hasznosíthatóságáról - nemcsak az, hogy a kavicsok osztályozásának új dimenzióját nyitotta meg, hanem az sem, hogy a különleges forma áttörést hozhat a NASA-robotok tervezésében is. Vélhetően nem sok Kínához értő szakembert vontak be a megjelenés tervezésébe, pedig több kiaknázatlan lehetőség rejlik a meglévő koncepcióban is.

"A Gömböc a jin és jang térbeli megvalósulása" - mondta az alakzat egyik feltalálója, Domokos Gábor egy kormányszóvivői tájékoztatón. Az információ olvasható a pavilonban is, a kínaiaknak viszont ez leírva nem jelent sokkal többet, mint nekünk. Mozgásra, színekre, interakcióra lenne szükség - de van a Gömböcnek egy másik nyerő tulajdonsága is. Alakja meglepő azonosságot mutat egyes teknősök páncéljával, amelyeknek nem okoz gondot talpra visszafordulni, bármi történjék. A teknős a kínai mitológia négy ősi szent állatának egyike, számtalan pozitív töltetű népi hiedelemmel körülvéve. Egy Kína-szakértőkkel kiegészült kreatív csoportnak nem is kellett volna ennél több egybevágás.

A kihagyott helyzeteken már kár bánkódni, a második félidőre viszont jó lenne tanulni a hibákból. A pavilonunkat felkeresők szórakoztatására néhány változtatással is látványos eredményeket lehetne elérni. A svéd pavilonban például számos lehetőség kínálkozik a játékra, a Gömböc adottságai viszont még kihasználatlanok: egy kisgömböcszedő versenyt pálcikával például garantáltan élveznének a kínaiak, de egy ajándékba adott kis műanyag Gömböc nem rombolná porig a kínaiak Magyarországról kialakított képét. A bolgárok és a románok emellett néptánccal, népzenével igyekeznek marasztalni a kínai látogatókat - sikerrel.

A május 9-ei Európa-nap alkalmával a Mecsek Táncegyüttes bebizonyította, hogy a magyar pavilon is alkalmas a rövidebb előadásokra. Elképesztően népszerűek továbbá azok a helyek, ahol ingyen megkóstolható az adott ország néhány étele, így az olasz pavilon. A média és a kifinomultabb érdeklődésű kínai publikum igényeinek kielégítésére pedig a legjobb időpont augusztus 22., ekkor van Magyarország napja az expón.



Még a bolgárok is

A világkiállításon való magyar részvételre 3,2 milliárd forintot határoztak meg 2006-ban. Ebből a pénzből 100-150 millió forint megmarad majd a jelenlétért felelős miniszterelnöki megbízott, Huszty András szerint, akiről korábban így írt a Népszabadság: "...azt is tisztázza, miért készen vették a pavilont. Egy új építése kétmilliárddal többe került volna az eredetileg tervezett 1,057 milliárdnál." Az összegből egy ezer négyzetméteres egyenpavilon farudakba öltöztetését tudták megvalósítani. Mindez önmagában is kételyeket keltő, de ha összevetjük a lengyel expóbüdzsé számaival, még nagyobb lóláb lóg ki. Varsó 2,42 milliárd forintnyi összeget áldoz a lengyel megjelenésre, amiből jutott a híres művész, Tomek Baginski 3D-s kisfilmjére a lengyel államiság történelméről, és felhúztak egy 3000 négyzetméteres új épületet konyhával és moziteremmel.

Bulgária egyetlen EU-tagállamként nem külön pavilonban rendezkedett be, hanem a közös európai pavilonban reprezentál 324 négyzetméteren, 326,8 millió forintnyi levából. Két egyszerű fogással - néptáncosokkal és a pavilonban osztogatott kis szuvenírekkel - jó benyomást tesznek a látogatókra. A pénzügyi válság kitörése után a bolgárok és a lengyelek is csökkentették a kiadásokat, hasonló magyar döntés megszületéséhez viszont nem volt elegendő a világrengető válság.

T.L.

 

Forrás: hetivalasz.hu