|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
Botrányos és szomorú hírek a magyar pavilonról
2010. május 10.
A sanghaji expón 2,5 milliárdért kiállítottuk a magyar szégyent
Felelősségrevonást sürgetnek a szakemberek
2010. május 10.
MNO - PK
Totális szégyen – röviden így lehetne jellemezni Magyarország szereplését a sanghaji expón. A magyar pavilon semmi más, mint egy rakás, a plafonról lelógó, a végén világító deszka, a terem közepén éktelenkedő fémobjektum, üres vitrinek és az esővíz-elvezető, valamint a magyarokat képviselő két kínai hosztesz. Már azt is nehéz megállapítani, hova érkezik az ember, hiszen csak egy gagyi felirat jelzi: Hungary. Az expo2010.hu címen az olvasható, hogy hazánk a „Harmónia, kreativitás, vendégszeretet” jelmondattal mutatkozik be, melynek koncepciója a „Gömböc”. Ehhez képest se zászlók, se népviseletbe öltözött emberek, se tájékoztatók, se semmi. Mindezt 2 és fél milliárd forintért úgy, hogy egyébként semmire sincs pénz. Rengeteg talányt vet fel a magyar kiállítótér, legfőképp azt, vajon mi került e tengernyi pénzbe, és mikor érkezik meg a rendőrségre a büntetőfeljelentés.
Borzalmas, tragikus, hazaárulás – összegezte a Sanghajban látottakat a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Miközben minden a világkiállításról szól Kína legnagyobb városában, a magyarok jó úton haladnak afelé, hogy lejárassák önmagukat. A kiállítás rengeteg embert vonz, naponta 160 ezren látogatják meg a hatalmas parkot. A Magyar Nemzet helyszíni tudósítója elmondta: hosszú sorok kígyóznak a pavilonok előtt, főleg Németország, Anglia és Franciaország érdekelte a látogatókat. Ezzel szemben a magyar pavilon előtt csak szállingóznak az emberek, bár lehetséges, azt sem sejtik, melyik ország kiállítóterme előtt állnak. Ugyanis a többi országtól eltérően a magyarok nem tették ki a trikolór zászlót, csak egy vékony piros-fehér-zöld csík jelzi nemzeti hovatartozásunkat. Kívülről gerendának tűnő, ám összetákolt deszkák fedik, alatta pedig csöveken lefutó víz. Jelen esetben szerencsének tekinthető, hogy nincs sorban állás, így nem tűnik fel az embereknek a botrányos kivitelezés.
Belépve sem esik hanyatt az ember a remekbe szabott elgondolástól. A közel 1000 négyzetméteres kockaépületben 600 gerendának látszó deszkarendszer lóg felfüggesztve. Az elgondolás alapján a fadarabok zenére föl-le mozognak, a beléjük szerelt lámpa szintén ritmusra világít, ám a látogató ezt képtelen felfedezni. A lámpák összevissza világítanak, hangot pedig nem is igen hallani. Leginkább a terem közepén felállított, három méter magas krómacél gömböcöt kifogásolta a feltalálók nevében Vedres András és helyszíni tudósítónk is. Mint ismert, a gömböc egy orosz matematikus agyából kipattant geometriai talány megoldása. A „keljfeljancsira” emlékeztető tárgy egy stabil és egy instabil egyensúlyi ponttal rendelkezik, emiatt bármerre forgatják, bármerre borul, mindig ugyanabba a helyzetbe kerül vissza. A szervezők szerint a gömböc jól példázza azt, hogy a magyarok minden helyzetből talpra tudnak állni. Munkatársunk viszont azt tapasztalta, hogy aki nem olvasott előzetesen a találmányról, nem tudja mire vélni a fémobjektumot, hiszen csak egy rövid tájékoztató tábla lóg rajta lényegtelen információkkal, s nincs egyetlen felkészült házigazda, aki elmagyarázná, mit is látnak az emberek.
A gömböccel szemben elhelyeztek egy pultot, amelynél meg lehet fogni, ki lehet próbálni a találmányt, és két kínai lány magyarázgatja a működését. Mögöttük igen „nívós” dekoráció öregbíti a magyar feltalálók hírnevét: egy üres oszlop és az esővíz-elvezető. Minden kilátogató magyart sokkolt az útközben látható vitrin is, amely üresen áll – most már, ugyanis eddig egy összegyűrt zsebkendő volt a legékesebb dísze. Ebben a vitrinben eredetileg ajándékoknak kellett volna állni, népviseleti ruhákat, gyűrűket, kerámiákat kellett volna árulni. Számos ország pavilonjában sikerült ezt az elgondolást kivitelezni, sőt, akad olyan is, ahol egy kisebb étteremben ki lehetett próbálni az adott ország ételkülönlegességeit. A magyarban semmit.
A magyar kiállítóteremben ezzel szemben csak egy hatalmas tévé hivatott megmutatni országunkat. A pavilon sarkában olyan filmet vetítenek igen rossz minőségben, amelynek képkockáin többek között a soha meg nem valósított kormányzati negyed makettje, illetve egy Duna-parti lakópark, valamint egy felismerhetetlen gőzfürdő és a Halászbástya látható. Ezzel véget is ért a magyar pavilon, amelyből kilépve otthagyott kartondobozok közé érkezik a látogató.
Galambos Iván, a pavilont 2,5 milliárd forintból üzemeltető Genexpo 2010 Kft. ügyvezetője korábban lapunknak nyilatkozva sértőnek és bántónak találta, ahogy a magyar pavilonról beszéltek. Úgy vélte, attól függetlenül, hogy az épület nincs kész, kifejezetten jó munkát végeztek, már a nyitás előtti próbanapokon is több ezren voltak kíváncsiak Magyarország megjelenésére. Az ügyvezető elmondása alapján naponta 10-12 hosztesz vigyáz a pavilonra, ám helyszíni tudósítónk csak két kínai lánnyal találkozott. Az ügyvezető a feltalálók által emlegetettet pandás összefüggést egyenesen kikérte magának.
Lapunknak nyilatkozó szakértők nem értik és felháborítónak tartják, hogyan kerülhetett egy ilyen kivitelezésű pavilon 2,5 milliárd forintba. Véleményük szerint a most felálló kormány gazdasági tárcájának és a rendőrségnek kell kivizsgálni az ügyet, hova is folyt el ez a rengeteg pénz, és az ügyben büntetőfeljelentést kell tenni. Forrás:www.mno.hu
Sanhgaji expo: 3,2 milliárd a semmire
(HVG - ingatlanmenedzser.hu írása)
2010. május 10.
A sanghaji világkiállítás magyar pavilonja összesen 3,2 milliárd forintba került. A személyre szabott tendert egy olyan cég nyerte tavaly, amelynek vezetői régi szocialista káderek voltak, egyikük titkosszolgálati múlttal. Ráadásul a magyar pavilon a tökéletes gagyi kategóriájába tartozik.
A HVG hetilap már tavaly megírta, hogy valami bűzlik a sanghaji világkiállítás magyar pavilonja körül. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) által kiírt tavalyi tenderen egy olyan cég lett a nyertes, amelynek vezetője régi elvtársi kapcsolatokkal és titkosszolgálati múlttal rendelkezik.
A nyertes Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezetője az a Dégen István, aki 1971-ben lépett be az MSZMP-be, aki a 80-as években a diktatúra sajtóirányításának meghatározó alakja volt, és ő szerepel azon a listán, amely az 1990 előtti Belügyminisztérium III-as főcsoportja szigorúan titkos tisztjeinek a nevét tartalmazza. Vagyis Dégen István 1977 és 1987 között D-24-es fedőnéven a III/1-es csoportfőnökség szigorúan titkos tisztjeként nemzetközi hírszerzéssel és elhárítással foglalkozott - derítette ki tavaly a Heti Válasz.
További érdekesség, hogy a Genexpo 2010 Hungary Kft. fő tulajdonosa egy gyakorlatilag nem létező hongkongi cég. Ennek igazgatója, egy bizonyos Lou Qinghong egy pekingi irodaházban működő utazási iroda címét adta meg saját lakcímeként - írta a Mandiner tavaly májusban.
A Genexpo fennmaradó 20 százalékos üzletrésze az egykori Hungexpo-menedzsmenttag Dégen Istvánnak, Pál László volt ipari miniszter kabinetfőnökének közvetett érdekeltségében lévő Expo Trade Kft.-é - írta a HVG hetilap cégrovata 2009-ben.
A hongkongi leányvállalatot 10 ezer hongkongi dollár jegyzett tőkével (kb. 254 ezer forint) alapították, amit nem helyeztek letétbe. Az ügyvezető egy pekingi férfi, aki nem rendelkezik hongkongi személyazonossággal, vagyis vélhetően nem Hongkongban dolgozik - írta a Mandiner. A lap szerint egyértelműen adóelkerülési céllal jegyezték be a társaságot a honkongi címre.
Honkong ugyanis teljes adómentességet biztosít minden területén kívül végzett tevékenységre. Ez ebben az esetben rendkívül optimális, hiszen a munkavégzés területe Kína és Magyarország lesz. Emellett nincs forrásadó az osztalék után, nincs ÁFA, vagy más jellegű forgalmi adó, a cég akár egy igazgatóval is működhet, és minimum indulótőke sincs meghatározva.
Színvonaltalan, ötlettelen gagyi
Nyilvánvaló: egy demokratikus állam reprezentatív rendezvényének még a közelébe sem kerülhetne hasonló pártállami múlttal rendelkező ember - még akkor is, ha szakmailag ő a legrátermettebb jelölt. Ebben az esetben azonban erről sincs szó. A céget néhány hónappal a tender kiírása előtt alapították, ráadásul a MEH két másik indulót is kizárt a közbeszerzési eljárásból.
A másik súlyos probléma, hogy a magyar pavilon a tökéletes gagyi kategóriájába tartozik. A koncepció zavaros, az épület unalmas és jellegtelen. Sem szakmailag, sem építészetileg nem felel meg annak a kritériumnak, hogy a Magyar Köztársaság értékeit, hagyományait újszerű, színvonalas módon mutassuk be a világnak.
A félresikerült pavilon fő attrakciója ugyanis a Gömböcnek nevezett tárgy, amely bár érdekes találmány, közérthető és egyszerű imázsüzenetet lehetetlen köré építeni. A kivitelezők szándéka - "ahogyan a Gömböc, úgy Magyarország is mindig talpra áll” - semmiképpen sem tekinthető ilyennek.
A Gömböc. Domokos Gábor és Várkonyi Péter kutatók találmánya
| Mi a Gömböc? |
| A Gömböc az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. Bizonyítható, hogy ennél kevesebb egyensúlyi helyzettel rendelkező test nem létezhet. A tárgyat magyar kutatók - Domokos Gábor és Várkonyi Péter - alkották meg egy matematikai sejtés alapján. |
"Sajnos a magyar pavilon kétségtelenül a legrosszabbak közé tartozik a sanghaji világkiállításon" - mondta Vedres András a Magyar Feltalálók Országos Egyesületének főtitkára, aki a feltalálók nemzetközi szervezetének elnökeként a kínaiak meghívására magyar és külföldi akadémikusokkal értékelte a standokat.
Forrás: www.ingatlanmenedzser.hu