|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
Magyar pavilon: nyilvános vita
2008. szeptember 15.
2. rész
A "három" dobogós
Az első három helyezett rögtön az elején egyértelmű volt – mondta Kalo Emese, a zsűri elnöke. Abban is viszonylag hamar egyetértés született, melyik legyen a harmadik helyezett pályamű, és az is eldőlt, hogy kik lesznek a kiemelt díjazottak.
Az első és második helyezettről azonban hosszan beszélgettek a zsűri tagjai, akik végül szavazással döntöttek. Az első helyezett 1-2 szavazattal kapott többet a másodiknál.
A megbízó nem tudja, mit akar
A zsűri elnöke kritikusan fogalmazott a megbízókkal kapcsolatban:
- Nem elég felkészült emberek ülnek ott, jó lenne, ha jobban tudnák, mit akarnak. Legyen valami, azt mondták.
Határozatlanok, nem elég erősek az elképzeléseik – összegezte tapasztalatait a szakember.
(A tervpályázat kiírója:a Miniszterelnöki Hivatal
Magyar-Kínai Gazdasági Kapcsolatok Fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon Történő Részvétel Koordinálásáért Felelős Miniszterelnöki Megbízott Titkársága - a szerk.)
Győztes terv: építészetileg rendben, de kiállítás – szervező funkciója gyenge
A győztes tervről Kalo elöljáróban annyit mondott: építészetileg rendben volt a terv, de a kiállítás – szervező része nem volt kellően átgondolt, ezért azt javasolták a nyertes Lévai Tamásnak, hogy vonjon be ebben járatos szakembert a további tervezésbe.
Versbe szedett opponensi vélemény
Mátrai Péter opponens rendhagyó módon versbe szedve közvetítette gondolatait. Vélemény (PDF) letölthető itt >>
Lévai a pavilonról
A bevezető vélemények után Lévai Tamás, a pályázat nyertese kapott szót. Lévai elmondta, először az volt a fontos, hogy körvonalazzák magát a műfajt, vagyis, hogy mit jelent maga a világkiállítás. 
Aztán ott volt a feladat, az extra helyzet, hogy egy kész épületet kell berendezni. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem szigorúan vett építészeti választ adnak a kérdésre, hanem megpróbálnak éppen olyan játékosak lenni, mint maga a Gömböc.
Fontos szempont volt, hogy a pavilon üzenete „egymondatos” legyen, a látogatók ugyanis a tapasztalatok szerint alig néhány percet töltenek a pavilonokban, ennyi idő van tehát arra is, hogy az üzenet átmenjen. Ezért döntöttek úgy, hogy egy erős alapkoncepciót fogalmaznak meg.
A Gömböc tervezőihez hasonlóan kavicsokban kezdtek gondolkodni, majd – bízva a kínaiak magas szintű formaérzékenységében – játszani kezdtek azokkal. A játékból struktúra keresés lett, vagyis nem építészeti formákban, hanem szerkezetekben kezdtek gondolkodni. Olyan struktúrát kerestek, ami azáltal él, hogy benne mozgunk. A végleges tervben a kavicsok negatív terekként jelennek meg. A 3D – s próbálkozások azonban rendre kudarcba fulladtak, ezért rögtön az elején modellezni kezdték az ötletet, rajzok csak a végén születtek.
A magyar pavilon animációja
Érdekes tapasztalat volt, hogy a mozgás ad életet a tervnek, vagyis ha lefotózzák, vagy nem elég karakteres fénnyel világítják meg, nem működik. A fa oszlopok végeit az erősebb hatás, a figyelemfelkeltés kedvéért pirosra festették, ez is a mozgást erősíti majd.
Az erdőként megjelenő struktúra bizonyos irányokban nyit vagy zár, ráadásul bármilyen térbeli alakzatot képesek lesznek megjeleníteni, most ezeket a lehetőségeket modellezik – mondta Lévai.
Giga – Gömböc
A pavilon középpontjában egy több tonnás, kétméteres Gömböc ring majd. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket rövidesen elkezdik. Egy cég jelentkezett, amely képes olyannyira homogén anyagot előállítani, ami ahhoz szükséges, hogy a Gömböc valóban működjön. Először 50 centiméteres, majd egyméteres Gömböc készül, és fokozatosan kísérletezik ki a Giga Gömböcöt, aminek a várakozások szerint nem csak a mozgása, hanem a hangja is elképesztő lesz.
Vibrálás nem lesz
A legtöbb pavilon látványterve alapján már most látszik, hogy valóságos vizuális robbanás lesz Shanghai – ban – mondta Lévai. A pavilonok valósággal vibrálni, sokkolni fognak. Ebbe a versenybe nem akart belemenni a magyar tervező, nem csak az ország gazdasági helyzete folytán, hanem – mint mondta – azért sem, mert itthon nem állnak rendelkezésre azok a technikák, amik azokkal versenyképesek lehetnének. Ezért maradtak inkább a szorosan Magyarországhoz kapcsolódó megjelenésnél.
(a folytatásban a Mérték Építészeti Stúdió és a kiemelt megvételben részesült pályázatok bemutatása, valamint Kalocsai Istvánnak a kiírókkal szembeni aggályai)
Rövid részlet Kalo Emese értékeléséből