|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
1873 Bécs
Részletek a Világkiállító magyarok című könyvből.
Az Osztrák-Magyar Monarchia egy évtizeddel Ausztria észak-itáliai térvesztése, hét évvel a felemelkedő és egységesülő Németországtól elszenvedett katonai veresége után, s a magyarokkal kötött államszövetség létrehozását követő hatodik évben, 1873-ban "A kiállító Ausztria meghívja az egész földkerekséget!" mottója alatt világtárlat létrehozását vállalta fel. A kiállítás rendezésének 1870-es hivatalos közzététele a monarchia nagyhatalmi helyzetének megerősítését, Bécs világvárosi rangra emelését, s a rivális, dinamikusan fejlődő Berlinnel szembeni térnyerését szolgálta. Az egyik legjelentősebb közép- európai birodalom fővárosa által rendezett tárlat üde színt vitt Párizs és London addigi világkiállítási vetélkedésébe.
Itt jelentkezett először a kiállító cégek s termékeik kollektív jogvédelmének igénye. Az eddigi tárlatok számos visszaélése, a nemzetközi szabadalmi rendszer jogi szabályozásának hiányosságai miatt - ha csupán ideiglenesen is, s csak e kiállításra vonatkoztatva - a szabályzatban előre rögzítették azt is, hogy a kiállított tárgyakról semmiféle rajzot, még csak vázlatot sem lehet készíteni.
A bécsi rendezvény kiállítási termékeit 7,25 millió (más adatok szerint 12,5 millió) látogató tekintette meg. Az összes kiadás több mint 19 millió forintjával szemben csak 4,25 milliós bevétel mutatkozott. Az óriási deficitnek számos, a szervezőkön kívül eső oka volt, egyrészt május 16-án, tehát két héttel a hivatalos megnyitó után összeomlott a bécsi tőzsde, kirobbantva a kor egyik legnagyobb hatású nemzetközi gazdasági válságát, másrészt a recesszió és a kolerajárvány miatt visszaesett a látogatottság. Nem volt igazán vendégmarasztaló az egyre növekvő drágaság sem, mellyel a vállalkozók veszteségeiket próbálták enyhíteni.
Az első magyar utazási iroda
Ha Puskás Tivadar nevét halljuk, először a telefonközpont feltalálása jut eszünkbe, pedig egy másik tevékenysége miatt is érdemes figyelmünkre. Az erdélyi származású világjáró a kor szabadelvű, bátor vállalkozójának "prototípusa" volt, aki Amerikában még aranybányát is birtokolt egy ideig.Angliában a XIX. Század második felében kezdett elterjedni a - főként külföldre irányuló - turizmus (a szabadidő eltöltésének és a pihenésnek egy új fajtája), melyet bizonyos Cook nevű vállalkozó "honosított meg". Irodája szervezte az utazást, a szállást, s akár a látnivalók megtekintését is. A legnépszerűbb célpontok közé a mediterrán vidékek - Itália, Franciaország és a Földközi-tenger szigetei- klasszikus, antik emlékei és üdülői mellett a különféle hegyi és gyógyvizes szanatóriumok tartoztak, valamint a sűrűn ismétlődő világkiállítások. A vasútvonalak egyre növekvő száma és az addigi lehetőségekhez mérten olcsó, kényelmes, gyors volta valóságos utazási lázat idézett elő.
Ezt a konjunktúrát próbálta meg kihasználni Puskás, amikor az 1873-as világkiállításról értesülve, az Angliában megismert utazási ügynökségek mintájára a Tabor Strassén megnyitotta Közép-Európa első - a kontinensen harmadik, a világon a negyedik - utazási irodáját. Vállalkozásába Amerikából hazahozott tőkéjét invesztálta. A hivatalos engedélyt gyorsan megkapta, s kombinált vonat- és kiállítási belépőjegyeket, étkezési és szállodai szolgáltatásokat nyújtó csomagokat árusított. Az üzlet azonban csupán a kiállítás idejére korlátozódott, ugyanis a bécsi tőzsdekrach és kolerajárvány miatt a világtárlat látogatottsága rohamosan csökkenni kezdett. Puskásnak az esemény után fel kellett számolnia irodáját, s csekély nyereséggel továbbállt.
"Das ist ein unicum!"
Így kiáltott fel II. József, amikor megkóstolta udvari orvosa, Josef Zwack sötét színű, kesernyés, alkoholos gyomorkeserűjét. A császári gyomor panaszait enyhítő, ma már világhírű párlat névadását így őrizte meg a családi legendárium. Zwack doktor leszármazottja, ifj. Zwack József 1840-ben rendezte be Pesten, a Marokkói udvarban (a mai Erzsébet tér) első lepárló üzemét, melyet hivatalosan 1843-ban jegyeztek be.
A gyár folyamatosan erősödött, mígnem a századforduló előtt Közép-Európa egyik legnagyobb itallepárló üzemévé vált. 1892-ben a tulajdonosok kénytelenek voltak új, jóval nagyobb telephelyet vásárolni a Soroksári úton. Itt építették fel és rendezték be új üzemüket, mely ma is a cég központja. Időközben a császári és királyi udvari szállító címet megszerző vállalat 1883-ban bejegyeztette leghíresebb termékét, az Unicumot, mely a ma már szimbólummá vált gömbölyű üvegben és fehér alapon piros kereszttel ellátott emblémával jelent meg. A bécsi kiállításon Zwackék sikerrel szerepeltek Liqueurjeikkel, s a gyárat haladási éremmel tüntették ki.
A Világkiállító magyarok című könyv a Holnap Kiadónál vásárolható meg.