"FORRÓDRÓT": [+36] 30-3985320 | info@vilagkiallitas.hu

Shanghai idő:

Pavilonok // Pavilions



Click for Shanghai Hongqiao, Shanghai Forecast

Média támogatónk



TÁMOGATÓINK

Cégbemutató



Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!

. Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.






Magyar pavilon nyilvános vitája 2008.09.01.

Első rész

Nyilvános vitán mutatták be a magyar pavilon terveit 2008. szeptember 1-én a Magyar Építész Kamara (MÉK) Építészek Háza Kós Károly kiállítótermében (1088 - Budapest, Ötpacsirta u. 2.). Tekintettel arra, hogy a több órás vitán sok érdekes szempont és vélemény felmerült, a www.vilagkiallitas.hu cikksorozatban közli a legfontosabbakat.

A pályázati kiírás (1. rész)

A nyilvános vitát Hőnich Henrik a Magyar Építész Kamara Tervpályázatok Fóruma Ad Hoc Bizottság elnöke nyitotta meg, aki elmondta: az érintettek mindegyike kapott meghívót, köztük a pályázók, a zsűri tagjai, és mindenki, aki valamilyen módon kapcsolódott a pavilon megvalósításához. Az esemény helyszíne és időpontja több héten át szerepelt több internetes oldalon, a többi közt a Magyar Építész Kamara honlapján is.

"Az jön, akit érdekel" - mondta Hőnich Henrik, ami már csak azért is meglepő, mert a zsűri tagok közül kizárólag az elnök tüntette ki érdeklődésével a nyilvános vitát - igaz, a részvétel neki hivatalból kötelező volt -, de nem volt jelen Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Shanghai Világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott sem.

A vitán elsőként Kalo Emese, a zsűri elnöke mondta el észrevételeit, őt Mátrai Péter opponens követte, majd a díjazás sorrendjében a tervező csapatok kaptak szót, végül megkezdődött a parázs hangulatú vita.

Kalo Emese elmondta: több szakmai vita előzte meg a tervpályázat kiírását, sokat egyszerűsítettek az eredeti koncepción. A zsűri célja az volt, hogy minél több szabadságot adjon az alkotóknak, attól a kényszerű korláttól eltekintve, hogy Magyarország nem épít saját pavilont, hanem egy csarnoképületet rendez be.

A tervpályázatot tizenegyen vették ki, és eredetileg tízen küldték vissza. Közülük egy megsértette a titkosság követelményét azzal, hogy a feladóvevényre ráírta a beküldő cég nevét, így a zsűri végül kilenc pályaművet értékelt. Az alacsony részvételre utalva a zsűri elnök megjegyezte: a kormányzati negyed - ügy után nem lepődik meg azon, hogy mindössze kilenc érvényes pályamű érkezett, mégis jobb lett volna több tervet értékelni. Hozzátette: "ennyi telt tőlünk, magyar építészektől". (Összehasonlításképp: a Magyarországhoz képest feleakkora népességű Finnországban 104 pályázat érkezett be a hazai tervpályázatra - a szerk.)

Az rögtön az elején egyértelmű volt, hogy egyetlen pályázat sem felelt meg teljes mértékben a kiírásnak, ezért a zsűri úgy döntött, első díjat nem oszt ki, viszont a második díjazottal szerződést köt. Ugyanebből az okból nem osztották ki a rendelkezésre álló teljes díjkeretet sem. Összességében elmondható volt, hogy a pályázók komolyan vették a feladatukat, és jól feldolgozott pályaműveket adtak be annak ellenére, hogy kevés információjuk volt arról, mi is történik majd 2010 - ben Shanghai - ban. A pályázatokat három kategóriába sorolta a zsűri aszerint, melyik tervnél mi volt a hangsúlyos téma, és hogyan oldották meg az építészek a feladatot.

Az első csoportba tartozók a gömböc mellé illesztettek egy másik, hasonlóan erős találmányt. A zsűri szerint azonban a két dolog nemhogy erősítette volna, inkább gyengítette egymást, így az a vélemény alakult ki, hogy jobb, ha egyetlen dolog köré szerveződik a megvalósítás.

A második csoportba tartozók fogalmilag magyarázták a gömböcöt más elemek, eszmék társításával, a zsűri szerint azonban ettől szétaprózódna a figyelem.

A harmadik megoldást választók a gömböc köré magyar Nobel - díjasokat állítottak, vagy éppen más találmányokat soroltak fel, ez azonban túl soknak ítéltetett. A zsűri egyhangú véleménye szerint ez így túl sok információ lett volna a látogatóknak.

A gömböcről egyébként szerették volna levenni a hangsúlyt, teljesen kivenni azonban nem lehetett - mondta Kalo Emese. Ettől függetlenül vártak alternatív javaslatokat is, olyan azonban nem jött, ami ki tudta volna ütni a nyeregből a gömböcöt, ami a magyar kreativitást és találékonyságot hivatott jelképezni a világkiállításon.

(folyt. részletek a díjazott tervekről)

Második rész



A "három" dobogós


Az első három helyezett rögtön az elején egyértelmű volt - mondta Kalo Emese, a zsűri elnöke. Abban is viszonylag hamar egyetértés született, melyik legyen a harmadik helyezett pályamű, és az is eldőlt, hogy kik lesznek a kiemelt díjazottak.

Az első és második helyezettről azonban hosszan beszélgettek a zsűri tagjai, akik végül szavazással döntöttek. Az első helyezett 1-2 szavazattal kapott többet a másodiknál.



A megbízó nem tudja, mit akar

A zsűri elnöke kritikusan fogalmazott a megbízókkal kapcsolatban:
- Nem elég felkészült emberek ülnek ott, jó lenne, ha jobban tudnák, mit akarnak. Legyen valami, azt mondták.
Határozatlanok, nem elég erősek az elképzeléseik - összegezte tapasztalatait a szakember.
(A tervpályázat kiírója:a Miniszterelnöki Hivatal Magyar-Kínai Gazdasági Kapcsolatok Fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Sanghaji Világkiállításon Történő Részvétel Koordinálásáért Felelős Miniszterelnöki Megbízott Titkársága - a szerk.)



Győztes terv: építészetileg rendben, de kiállítás - szervező funkciója gyenge

A győztes tervről Kalo elöljáróban annyit mondott: építészetileg rendben volt a terv, de a kiállítás - szervező része nem volt kellően átgondolt, ezért azt javasolták a nyertes Lévai Tamásnak, hogy vonjon be ebben járatos szakembert a további tervezésbe.

Versbe szedett opponensi vélemény

Mátrai Péter opponens rendhagyó módon versbe szedve közvetítette gondolatait. Vélemény (PDF) letölthető itt >>

Lévai a pavilonról

A bevezető vélemények után Lévai Tamás, a pályázat nyertese kapott szót. Lévai elmondta, először az volt a fontos, hogy körvonalazzák magát a műfajt, vagyis, hogy mit jelent maga a világkiállítás. Aztán ott volt a feladat, az extra helyzet, hogy egy kész épületet kell berendezni. Emiatt döntöttek úgy, hogy nem szigorúan vett építészeti választ adnak a kérdésre, hanem megpróbálnak éppen olyan játékosak lenni, mint maga a Gömböc.
Fontos szempont volt, hogy a pavilon üzenete "egymondatos" legyen, a látogatók ugyanis a tapasztalatok szerint alig néhány percet töltenek a pavilonokban, ennyi idő van tehát arra is, hogy az üzenet átmenjen. Ezért döntöttek úgy, hogy egy erős alapkoncepciót fogalmaznak meg.

A Gömböc tervezőihez hasonlóan kavicsokban kezdtek gondolkodni, majd - bízva a kínaiak magas szintű formaérzékenységében - játszani kezdtek azokkal. A játékból struktúra keresés lett, vagyis nem építészeti formákban, hanem szerkezetekben kezdtek gondolkodni. Olyan struktúrát kerestek, ami azáltal él, hogy benne mozgunk. A végleges tervben a kavicsok negatív terekként jelennek meg. A 3D - s próbálkozások azonban rendre kudarcba fulladtak, ezért rögtön az elején modellezni kezdték az ötletet, rajzok csak a végén születtek.

A magyar pavilon animációja



Érdekes tapasztalat volt, hogy a mozgás ad életet a tervnek, vagyis ha lefotózzák, vagy nem elég karakteres fénnyel világítják meg, nem működik. A fa oszlopok végeit az erősebb hatás, a figyelemfelkeltés kedvéért pirosra festették, ez is a mozgást erősíti majd.
Az erdőként megjelenő struktúra bizonyos irányokban nyit vagy zár, ráadásul bármilyen térbeli alakzatot képesek lesznek megjeleníteni, most ezeket a lehetőségeket modellezik - mondta Lévai.

Giga - Gömböc

A pavilon középpontjában egy több tonnás, kétméteres Gömböc ring majd. Az ezzel kapcsolatos kísérleteket rövidesen elkezdik. Egy cég jelentkezett, amely képes olyannyira homogén anyagot előállítani, ami ahhoz szükséges, hogy a Gömböc valóban működjön. Először 50 centiméteres, majd egyméteres Gömböc készül, és fokozatosan kísérletezik ki a Giga Gömböcöt, aminek a várakozások szerint nem csak a mozgása, hanem a hangja is elképesztő lesz.

Vibrálás nem lesz

A legtöbb pavilon látványterve alapján már most látszik, hogy valóságos vizuális robbanás lesz Shanghai - ban - mondta Lévai. A pavilonok valósággal vibrálni, sokkolni fognak. Ebbe a versenybe nem akart belemenni a magyar tervező, nem csak az ország gazdasági helyzete folytán, hanem - mint mondta - azért sem, mert itthon nem állnak rendelkezésre azok a technikák, amik azokkal versenyképesek lehetnének. Ezért maradtak inkább a szorosan Magyarországhoz kapcsolódó megjelenésnél.

(a folytatásban a Mérték Építészeti Stúdió és a kiemelt megvételben részesült pályázatok bemutatása, valamint Kalocsai Istvánnak a kiírókkal szembeni aggályai)

Rövid részlet Kalo Emese értékeléséből



Harmadik rész

Alpár-díjas aggodalmak*

A 3. helyezett és a különdíjas tervek rövid ismertetését követően Kalocsai István Alpár díjas építész, díjazás nélkül maradt pályázó ismertette a kiírással és a Gömböccel kapcsolatos aggályait.
A 3. helyezett és a különdíjas terv megtekinthető itt.>>

Gömböc: találmány helyett játékszer

Kalocsainak a jelenlevők mellett a zsűri elnökét is sikerült meglepnie azzal, hogy kiderítette: a Gömböcöt a Szabadalmi Hivatal nem találmányként, hanem dísztárgyként és játékként sorolta be.
Az építész kijelentette: a szabadalmi szóhasználat szerint "a Gömböc alkotói nem feltalálók, hanem bitorlók".

Kalo Emese, a zsűri elnök azzal hárította el a kritikát, hogy ők és a pályázók egyaránt adottságként kapták a magyar pavilonnal kapcsolatos megrendelői elvárást, vele együtt a Gömböcöt.
Hozzátette: amennyiben kaptak volna jobb ötletet, ami köré a magyar megjelenést szervezhették volna, választhattak volna mást is, jobb megoldást azonban senki sem javasolt.



Elhibázott az egy elemre épülő koncepció

Kalocsai kijelentette: Huszty András, a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Shanghai Világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagykövet félrevezette az építész szakmát, amikor arról beszélt: Aichi - ban (2005-ös Világkiállítás Japánban, Aichiban került megrendezésre, Magyarország nem vett részt. a szerk.) a pavilonok többsége egy téma köré szerveződött. Ehelyett 13 pavilon közül mindössze három szólt egy témáról, a többi átfogó képet adott az országról.

A szakember szerint elhibázott lépés volt az is, hogy a pályázóknak írásban el kellett fogadniuk az alapkoncepciót, vele együtt a Gömböcöt is, még a ringbe szállás előtt.

Mint(a) magyar: erőszak nélkül nem áll talpra

Kalocsai kifejtette: a hivatalos kommunikáció szerint a Gömböc a magyar kreatív, alkotó gondolkodásmódot reprezentálja. Az ő értelmezése szerint erőszakot kell alkalmazni a gravitációval szemben ahhoz, hogy a Gömböc talpra álljon. Az építész elmondta: a nyertes pályaműben megfogalmazott kavics koncepció számára értelmezhetetlen, tekintettel arra, hogy abban nem felismerhető a Gömböc, másrészt a kavicsnak legalább két stabil, és számtalan nem stabil súlypontja van, ellentétben a mindössze egy stabil és egy instabil súlyponttal bíró Gömböccel.

A megoldás: új pályázat

Kalocsai bejelentette: az építész kamarához fordult, úgy véli ugyanis, hogy a megoldás a zárójelentés hatálytalanítása és egy új tervpályázat kiírása lenne.

A folytatásban Mújdricza Péter kérdéseit és Lévai Tamás, valamint Kalo Emese válaszait olvashatják.

*Helyesbítés: Kalocsai István nem Ybl-díjas, mint ezt a cikk megjelenésekor írtuk, hanem Alpár-, Kabai- és Inczédy-díjas építész.

Letölthető dokumentumok

Panaszbejelentés a magyar pavilon tervpályázat ügyében és kártérítés igénylése >>
A Gömböc Szabadalmi Hivatal védjegy besorolása (1.dokumentum) >>
A Gömböc Szabadalmi Hivatal védjegy besorolása (2.dokumentum) >>

Kalocsai István aggályai 1.
Elhibázott az egy elemre épülő koncepció



Kalocsai István aggályai 2.
Gömböc: találmány helyett játékszer



Kalocsai István aggályai 3.
Gömböc: találmány helyett játékszer



Negyedik rész

Négyből egy terv nem törvényellenes

A kiválasztott négy terv közül mindössze egy felel meg a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek, a többi a közbeszerzési törvény rendelkezéseibe ütközik - kifogásolta Jánossy Péter Sámuel építész a 2010 - es Shanghai - i világkiállítás magyar pavilonjáról tartott nyilvános vitán. Az építész lesújtó véleményét levélben is közölte Huszty Andrással, a világkiállításon való magyar részvételért felelős miniszterelnöki biztossal.

A szakember legfőbb érve az volt, hogy a tervezők figyelmen kívül hagyták a funkcionális szempontokat, amikor egyetlen teret állítottak az építmény középpontjába. Jánossy szerint így nem lesznek olyan körülhatárolt terek, ahol bármit ki lehet állítani, mint ahogy például a VIP vendégeknek, köztük diplomatáknak és üzletembereknek sem terveztek olyan külön helyiséget, ahol nyugodtan tárgyalhatnának anélkül, hogy a pavilon többi látogatója zavarná őket.

Ellenérvei között volt az is, hogy a díjazott vagy megvásárolt tervek egyaránt figyelmen kívül hagyták a pályázat jelmondatát, a "jobb város, jobb élet" koncepciót, vagyis a fenntartható fejlődést egy olyan dinamikusan népesedő városban, mint Shanghai, ahol az élhető városi terek kialakítása központi kérdés kellene, hogy legyen.

Kifogásolta azt is, hogy több terv nem a meglévő feltételeket kihasználva készült, ehelyett lebontotta a pavilont, esetleg több szintet is tervezett bele, majd újra felépítette, lépéshátrányba hozva ezzel azokat a tervezőket, akik a kiírásnak megfelelően egy meglévő épület berendezését, felöltöztetését tartották szem előtt.

A végső döfést Jánossy esztétikával kapcsolatos érve jelentette. Az építész ironizálva kijelentette: a pavilon látogatója könnyedén Indiana Jones - nak érezheti magát, aki éppen a Végzet temploma című filmbe csöppent, és piros végű lándzsákkal próbálják ledöfni több oldalról is, ami a Feng Shui elveinek is ellentmond.

Valamint, hogy hasonlít a 2008-as Zaragoza-i Szak-Világkiállítás spanyol pavilonjára >>

Ez a kérdés az építészfórumon is megjelent 1.
Ez a kérdés az építészfórumon is megjelent 2.

"Legjobban hasonlít egy Kínában megépült tervre a Great (Bamboo) Wall, Kengo Kuma-tól, mely pechjére nem messze Pekingtől, Shui Guan-ban épült."- mondta Jánossy.

Mindezen okok miatt Jánossy azt javasolta, hogy az általa említett törvénytelenségek okán vizsgálják felül a Magyar Építész Kamara zsűribe delegált tagjának kamarai tagságát, szükség esetén pedig szankcionáljanak.

Nem tökéletes, de törvényes

Hőnich Henrik, a vitafórum házigazdája Jánossy érvelésére válaszolva kijelentette: álláspontja szerint nem történt törvényszegés, tekintettel arra, hogy éppen a zsűri által is észlelt hiányosságok miatt nem osztottak ki első díjat. Emiatt döntöttek a kiemelt megvételek mellett, amelyek funkciója az, hogy nem az egész tervet, hanem egy - egy gondolatot tartanak megvalósításra érdemesnek.

"Huszty* elvtárs" nem jelent meg, de XVI. Benedek pápa sem kapott meghívót

Gerhard Ákos, a www.vilagkiallitas .hu főszerkesztője a nyilvános vita végén azt kérdezte a zsűritől, tudják - e Huszty András távolmaradásának okát. "Huszty András főnöke Gyurcsány Ferenc, de XVI. Benedek pápát se hívtuk meg. Huszty elvtárs vagy úr nem delegáltatta magát" - válaszolta ingerülten a Hőnich Henrik a Magyar Építész Kamara Tervpályázatok Fóruma Ad Hoc Bizottság elnöke, a vitafórum házigazdája.

Hozzátette: a miniszterelnöki biztos azért nem kapott meghívót, mert közvetlenül nem volt érintett, vagyis nem volt tagja a zsűrinek, és nem tartozik a pályázók közé sem. Ha vette volna a fáradtságot, hogy megnézze a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Építész Fórum honlapját, éppen úgy értesülhetett volna a nyilvános vitáról, mint bárki más."

*(A magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért, valamint a 2010. évi Shanghai Világkiállításon történő részvétel koordinálásáért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint rendkívüli és meghatalmazott nagykövet.-a szerk.)

Vége

A www.vilagkiallitas.hu független civil szerveződésként továbbra is figyelemmel kíséri a 2010-es Shanghai Világkiállítás magyar pavilonjának előkészületeit, illetőleg megvalósítását.

("2. tudomásul veszi a magyar megjelenés finanszírozására bemutatott költségprognózist, mely szerint a 2006. évi árfolyamok és árszintek figyelembevételével a részvétel maximum 3,29 milliárd forint költségigénnyel járhat;" - 2063/2007. (IV. 17.) Korm. határozat a 2010. május 1. és október 31. között Sanghajban rendezendő EXPO 2010 Világkiállításon hazánk megjelenésének koncepciójáról, a részvétel előzetes költségigényéről, valamint az előkészítés feladatairól)

Jánossy Péter Sámuel észrevételei 1.



Jánossy Péter Sámuel észrevételei 2.