|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
Kudarc: összefoglaló az elmaradt Bécs-Budapest Világkiállításról
2008. december 15.
Az 1996-ban tervezett, meg nem rendezett Bécs-Budapest Világkiállítás ötlete még a pártállamban, 1987-ben vetődött fel. Az Ausztriával közös rendezésről Grósz Károly kezdte meg a tárgyalásokat. A grandiózus tervek és a jól csengő szlogenek könnyen megszülettek, a megvalósítás azonban – mint az elhúzódó politikai viták során kiderült – mégsem volt annyira egyszerű.
A nagyformátumú rendezés az idő múlásával zsugorodni kezdett: világkiállításból így lett előbb szakvilágkiállítás*, aztán visszalépett Ausztria, végül gazdasági okokra hivatkozva Magyarország is lemondott az expóról. Néhány mementó azonban a mai napig emlékeztet az egyszer majdnem volt budapesti világkiállításra, köztük a Lágymányosi-híd és a Tüskecsarnok.
A ’Világkiállító magyarok’ című könyvben a következőket olvashatjuk: „Az utólagos számítások szerint az expóra szánt 177 milliárd forintból a kormány az infrastruktúra fejlesztéseire így is elköltött 100 milliárdot. A „nyereség” 77 milliárd forint volt. (Ennyibe került volna, hogy hazánk megmutassa magát a világnak.) Az ország hatalmas bevételi lehetőségtől fosztotta meg magát az idegenforgalom terén, emellett nem a kívánt ütemben kezdődött el a város és a térségének modernizációja. Az elmaradt építkezések és az expó, majd az utóhasznosított területek üzemeltetése rengeteg embernek adott volna munkát. A kiállítás lemondása biztosan nem tett jót hazánk külpolitikai és gazdasági megítélésében sem…”
A www.vilagkiallitas.hu új, "EXPO'96 BUDAPEST">>menüpontja alatt a korabeli parlamenti jegyzőkönyvek, tanulmányok, és újságcikkek összegyűjtésével ad pontos képet arról, milyen folyamat eredményeképp maradt el az 1996-os Bécs-Budapest Világkiállítás.
"A világkiállítás szereplői: a rendező ország, a kiállító országok és a látogatók. Ezek közül is a legfontosabb feladatot a rendező országnak kell megoldania:
Komoly pénzeket kell fordítania a kiállítás helyszínének megfelelő kiválasztására, az esemény színvonalas megjelenítésére, változatos reklámozására. Ezeket a feladatokat úgy kell megoldani, hogy segítse az adott ország pozitív megítélését, termékeinek piaci sikerét.
A világkiállításon nem az egyes cégek reklámozzák termékeiket, hanem az adott ország mint egység mutatkozik be. Ez minden résztvevő országnak fontos image-építési lehetőség. A látogatók nagyrészt turisták, ezért a résztvevő országoknak olyan színvonalú pavilonokat kell létrehozniuk, hogy minden látogató úgy érezze, hogy a következő uticél az adott ország lesz.
A világkiállításokat három kategóriába sorolhatjuk:
• A kategória: Általános világkiállítás. Témájában teljesen általános, több témát felölelő rendezvény. Általában igen hosszú ideig üzemel, legtöbbször ez az idő eléri a hat hónapot. Pl.: EXPO 2000 Hannover "Ember-környezet-kommunikáció"
• B kategória: Szakvilágkiállítás. Egy megadott témát dolgoz fel,amihez minden résztvevő országnak idomulnia kell. Időtartama 3-6 hónap között jellemző. Pl.: Lisszabon EXPO 1998 Óceánok, a világ öröksége. Tematikája: Felszíni és földalatti vizek, vízgazdálkodás, vizek és az élővilág védelme.
• C kategória: Elfogadott Világkiállítás. Amennyiben az első két kategóriának nem felel meg az adott kiállítás, de hasonló módon kívánják egy-egy szakma anyagát feldolgozni, a rendező ország kérvényezheti a Nemzetközi Kiállítási Irodánál rendezvénye világkiállítássá való minősítését, ezzel növelve a rendezvény rangját. Pl.: Bordeaux: Vinexpo, Berlin ITB.
Magyarországon eddig egyszer rendeztek világkiállítást, 1971-ben Vadászati Világkiállítás címen..." (Forrás: Csitári Viktória, BGF.KG.2003)