|
|
Média támogatónk
TÁMOGATÓINK
Csatlakozzon Ön is
támogatóinkhoz!
.
Adobe Acrobat Reader letöltése a [PDF] file-ok megtekintéséhez.
1900 Párizs
2008. december 14.
Részletek a Világkiállító magyarok című könyvből.
A XIX-XX. század fordulóját Párizs immár ötödik világkiállításával ünnepelte. A rendezésről 1892-ben döntött a francia kormány, s a nagy eseményt 40 ország - köztük Németország - tisztelte meg jelenlétével.
Az érdeklődők a csodálatos, esténként 3000 izzólámpával megvilágított főbejáraton, a La Porte Monumentalén belépve a Concorde tér szélén kezdhettek ismerkedni a 108 hektáron elterülő tárlattal. A főkapu tulajdonképpen egy hatalmas diadalív volt, melynek 58 bejáratán át óránként 60 000 fő juthatott be a kiállításra.
Április 14-én, a hivatalos megnyitó napján a közönség még alig-alig láthatott teljesen elkészült pavilont, csarnokot. A magyar osztály is csupán két héttel ezután - így is a harmadik leggyorsabbként - fejezte be nemzeti pavilonjának berendezését.
Az előző párizsi kiállításokhoz hasonlóan ismét a Nemzetek utcájában - ezúttal a Szajna-parton -, ám a korábbiakhoz mérten hangsúlyosabban jelentek meg az egyes országok pavilonjai.
A központi épületek közül kecsességével emelkedett ki a Villamossági Palota, melynek kovácsoltvas szerkezetét üveg és lámpaerdő borította, csúcsán pedig egy - esténként gyönyörűen kivilágított - elektromosságot szimbolizáló szobor állt. Nagy tetszést aratott a Vízkastély s a 6000 m2 területű Ünnepélyek Csarnoka, ahol a megnyitót tartották mintegy 25 000 meghívott jelenlétében. A Gépcsarnok hosszú, hangárszerű, nem túl díszes épülete a Mars-mezőn kapott helyet. Felépültek a Grand Palais és a Petit Palais állandó, művészeti kiállításoknak szánt épületei - funkciójuk azóta sem változott.
Hazánk, a hatalmas millenniumi ünnepségsorozatot követően - melynek megrendezése előtt komoly vita zajlott az országgyűlésben és a közéletben arról, hogy Magyarország ezeréves fennállását csak egy saját produktumokat felvonultató honi seregszemlével, avagy világkiállítással ünnepelje (végül az előbbi győzedelmeskedett) - 1897-ben külön törvénnyel (1897/XVIII. tc.) rendelkezett a párizsi részvételről, s 3 millió koronát írt ki a felmerülő költségek fedezésére. A magyar részvétel koordinálására kormánybiztosságot hoztak létre, melynek vezetője Lukács Béla, helyettese Miklós Ödön lett, a fővédnöki tisztet pedig Ferenc Ferdinánd trónörökös töltötte be.
Magyarország, teljesen független résztvevőként, a gyarmatügyi csoporton kívül minden területen, összesen 10 379 m2-en képviseltette magát, melyhez körülbelül 9000 m2 falfelület járult. A 3278 magyar kiállító - a bécsi tárlatot kivéve - hazánk minden eddigi részvételi mutatóját felülmúlta.
További részletek a >>>"Világkiállítások 1851-től" menüpont alatt található.